Új szabályt szül a botrány?

Miközben szigorúan szabályozott a nyers élelmiszertermékek nyilvántartása, és nyomonkövethetőségük megoldott, a már feldolgozott áruk eredetéről gyakran nem áll rendelkezésre elegendő információ – ez az új keletűnek nem nevezhető vélemény terjed újra a több hete tartó európai lóhúsbotrány kapcsán. Az egyes – rendszerint társadalmi szervezetekhez köthető – megszólalók ezzel párhuzamosan az Európai Unió késztermékekre vonatkozó szabályozásának további szigorítását sürgetik.

Az időnként fel-felbukkanó fogyasztóvédelmi javaslatot rendszerint nem osztják az egyes országok élelmiszer-biztonsági hatóságainak szakemberei. „Nem látom problémásnak a késztermékek ellenőrzését, hiszen az ilyen élelmiszerek gyakran jobban nyomonkövethetők, mint az alapanyagok” – vélekedik a kérdésről Pleva György. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója lapunknak elmondta: „a késztermékek gyakran csomagoltak, ezeken a jelölések sokkal szigorúbbak, és sokkal több mindent elárulnak, mint a csomagolatlan lédig termékeken, vagy húsokon. Míg a nyers húsok eredetét igazoló papír esetenként hamisítható, a csomagolt késztermékeken pontosan, ellenőrizhető módon fel kell tüntetni a hús eredetét, az összetevőket, az allergén információkat és egyebeket” – említett példát az igazgató.

Pleva György ugyanakkor elismerte: „valóban problémát jelent ugyanakkor az, hogy a készételek felszolgálási helyén, az éttermekben, gyorséttermekben a fogyasztó nem látja közvetlenül, hogy miből készült az étel, amit rendelt. Ezt azonban bármikor megkérdezheti” Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta: az alapanyag csomagolásán ebben az esetben is szerepelniük kell a kötelező jelöléseknek.

A jelölés esetleges hamisítása viszont komoly feladatot jelent a hatóságoknak. „Rendszeresen ellenőrizzük, hogy például egy sajtos tészta valódi sajtot, vagy egy tejszínhab valódi tejszínt tartalmaz-e, vagy valamilyen növényi zsiradékból készült alapanyagot” – tette hozzá az igazgató.

Az idehaza feldolgozott húsok alapanyagait is rendszeresen vizsgálják a hatóságok, és elvileg minden egyes szállítmányt regisztrálnak is. „A jelenlegi, évek óta érvényes szabályozás értelmében minden Magyarországra érkező húsról, és készítmény-alapanyagról legkésőbb a beszállítást megelőző két nappal jelentést kell küldeni a hatóságoknak” – hívta fel a figyelmet Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak elmondta: „Magyarország nem érintett a botrányban, és nem is jellemző, hogy akár Romániából, vagy máshonnan származó marhahúst dolgoznának fel magyar húsipari cégek. Az idehaza feldolgozott marhahús döntően hazai eredetű, az importhús mennyisége nem érdemi.” Éder Tamás hozzátette: az Európában kifogásolt élelmiszerek ráadásul nem húsok, és készítményalapanyagok, hanem késztermékek.

Sorra dőlnek ki a csontvázak

Időközben Ausztriát is elérte a több hete tartó európai lóhúsbotrány. Nyugati szomszédunknál eddig három olyan termékben találtak lóhúst, amelyeken azt nem tüntették fel összetevőként – közölték az osztrák élelmiszer-biztonsági hatóságok. Egy bécsi gyártó csomagolt kebabhúsában, valamint egy karintiai üzem kolbászában illetve szalámijában mutatták ki a lóhúst.

Három román férfi pedig ellen vizsgálatot indítottak a román hatóságok, miután szamárhúst adtak el marhahús gyanánt.