Ciprus: jön az igazság napja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKulcsnap lesz a kedd Ciprus történetében: egyhetes kényszerű zárlat után ekkor nyitnak ki először az országban működő bankok. A bezárást azért rendelte el múlt héten a helyi jegybank, hogy megakadályozza a betétek kivonását, amíg végleges megoldás nem születik a bankválságban. A napi készpénzfelvételi limitet 100 euróban határozták meg. A megoldás megszületett ugyan, ám a veszély továbbra sem hárult el: a bankok „kifosztása” reális veszélynek tűnik a szigetországban, annak ellenére, hogy betétadóról végül nem döntöttek a hétfő hajnalig tartó tárgyalásokon.
Pénzpiaci elemzők már a múlt héten figyelmeztettek: a korábban tabunak számító adó komoly pénzkivonást okozhat, a megnyitás utáni első napokban akár a 70 milliárd euró körüli állomány tíz százalékát is kivehetik a betétesek. Ez pedig tovább nehezítheti a ciprusi bankrendszer helyzetét.
Az EU vezetői hétfőn hajnalban még arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy Ciprus kis mérete – az euróövezet gazdasági kibocsátásának mindössze 0,2 százalékát adja az ország – garantálja, hogy elkerülhető legyen a „fertőzésveszély”, vagyis a válság továbbterjedése. Timothy Ash, a Standard Bank felzárkozó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azonban nem így látja: mint tegnapi elemzésében fogalmazott, a befektetők, különösen a betétesek aligha hisznek abban, hogy a trojka szokatlan, a betéteket érintő lépését a jövőben nem alkalmazza máshol. Ash arra is felhívta figyelmet, hogy a ciprusi válsághelyzetet nem oldja meg a mostani hitelcsomag, hiszen a betétkivonás több olyan bankot is nehéz helyzetbe hozhat, amely valahogy túlélte a görög krízist. Az is érdekes lehet, hogy az euróövezet többi túlméretezett bankrendszerrel rendelkező miniállama – Luxemburg és Málta – meddig tart ki – tette hozzá. A negyedik bizonytalansági tényező pedig szerinte az, Szlovéniának sikerül-e egyedül megbírkóznia a bankszektora jó ideje húzódó válságával.
Szokatlan módon José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is elvesztette szokásos magabiztosságát. „Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása” – fogalmazott a bizottság hétfő déli szokásos sajtótájékoztatóján. „A most elhatározott rendezés gyakorlati fogadtatását számos olyan politikai tényező is befolyásolni fogja, amire Brüsszel nincs hatássalŃ – mondta, külön kiemelve: nem tudni, mennyire tudja fenntartani ebben „súlyos kihívást jelentő helyzetben” a ciprusi kormány a kilábalási program mellett társadalmi konszenzust.
A ciprusi kormányt halálos ítéletét jelentő megegyezésnél alighanem nagyobb problémát jelenhet a politikus által is említett külső tényező: Oroszország. Ciprus ezer szállal kötődik az oroszokhoz: egyrészt jelentős – több tízmilliárd euróra becsült, részben illegális forrásból származó – betét van orosz kézben, másfelől Ciprus 2011-ben 2,5 milliárd eurós hitelt kapott Moszkvától megroggyant bankrendszerének rendbetételére.
Dmitrij Medvegyev kormányfő már a múlt heti orosz–EU-csúcson is élesen bírálta a betétadó tervét, a végleges megegyezés láttán azonban még erélyesebben fogalmazott a moszkvai vezetés. Miután Medvegyev megvitatta helyetteseivel az euróövezeti pénzügyminiszterek döntésének következményeit, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő bejelentette: Vlagyimir Putyin utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. Arról nincs szó, hogy felmondanák a megállapodást, bár a délelőtti hírek még arról szóltak, Moszkvában abból indulnak ki a brüsszeli alku láttán, Ciprusnak nincs szüksége az orosz segítségre.
A Trigon Capital lett befektetési bank szakértői szerint a ciprusi válság rendezését célzó intézkedés miatt az orosz kézben lévő pénzeket ki fogják vonni Ciprusról, és az orosz tőke a most leginkább kedvezőnek tűnő Lettországba áramolhat – írta a mail.ru orosz hírportál. A lett pénzügyi felügyeletnél azonban nem számítanak arra, hogy erőteljesen megnő az orosz befektetések aránya, mert a balti országban szigorúan ellenőrzik a külföldről érkező tőkét.
Fájdalmas lépések
Bezárja második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) Ciprus. Az itt tartott, a betétgarancia-alap által biztosított összeg, azaz százezer euró feletti betéteket zárolják, amíg a bankszanálási terv megszületik. Ebből kell ugyanis finanszírozáni az átstruktúrálást, a tízmilliárd eurós nemzetközi hitelt erre nem lehet felhasználni. Becslések szerint a lépés nagyjából az érintett állomány negyven százalékának elvonását jelenti. A biztosított betétek a Bank of Cyprushoz kerülnek át, vagyis a két pénzintézet egy úgynevezett jó, illetve egy rossz bankká alakul át. A Bank of Cyprus segítésére az Európai Központi Bank 9 milliárd eurót biztosít.Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy közvetlenül megadóztassák a bankbetéteket. Ciprus a hitel első részletét május elején kapja meg.
Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy közvetlenül megadóztassák a bankbetéteket. Ciprus a hitel első részletét május elején kapja meg.-->
