Ciprusi precedenstől tart a piac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Visszatért az eurózóna válsága” – így jellemezte a tegnap reggeli nyugat-európai piaci történéseket az egyik bróker a Reutersnak. Háromhavi mélypontra is esett az euró dollárral szembeni árfolyama, illetve meredeken csökkeni kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek arra reagálva, hogy a 10 milliárd eurós nemzetközi mentőhitelért cserébe a ciprusi kormányzat többek között azt vállalta, hogy a bankbetétekre egyszeri illetéket vet ki.
Az eurózóna válságának eddigi három éve alatt ugyanis arra még nem volt példa, hogy egy bajba került ország kimentésének költségeit részben a bankbetétek megcsapolásából teremtik elő. A piaci pánikot az okozta, hogy beláthatatlan következményei lennének az eurózóna pénzügyi rendszerére, ha bajban lévő nagyobb dél-európai országokban (Spanyolország és Olaszország) kivonnák pénzüket a bankokból a betétesek attól tartva, hogy egy esetleges nemzetközi bankmentő csomag során a ciprusi példához hasonlóan ők is elvesztenék megtakarításaik egy részét.
Az eurózóna vezetői leszögezték: a bankbetétekre kivetett illeték egyedi intézkedésnek számít, a válságban lévő többi eurózóna-tagállamban nem fenyeget hasonló. Egyes elemzők szerint azonban veszélyes precedenst teremthet a ciprusi megoldás. „A bizalomnak már lőttek, amit egyszer meg lehet tenni, azt máskor is meg lehet” – mondta a dán Saxo Bank főnöke.
A Barclays elemzői szerint a Ciprussal szembeni egyedi elbánást az magyarázza, hogy a szigetország bankrendszerének tőkepótlási igénye a GDP mintegy 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválsággal küzdő országok számait. Írországban ez a mutató 40, Görögországban 27. Spanyolországban 6,5 százalék.
A Commerzbank elemzői szerint érthető, hogy a nemzetközi közösség ehhez az eddig nem használt eszközhöz nyúlt, miután jelentősen túlméretezett a ciprusi bankrendszer, illetve a szigetország pénzmosás elleni szabályozása igen laza. A közel 70 milliárd euró értékű ciprusi bankbetétállomány jelentős része, mintegy 30 milliárd euró ugyanis orosz kézben van, aminek eredete sokszor igen kétséges, akár illegális tevékenységből származó vagyonokat takarhat.
Az Eurogroup által szombat hajnalban elfogadott intézkedés azonban nem tesz különbséget a bankbetétesek között, az egyaránt vonatkozik a ciprusi kisnyugdíjasokra, az orosz oligarchákra. Emiatt a nicosiai kormány tegnap intenzív tárgyalásokat kezdett az illeték feltételeinek módosításáról, így mára halasztották az eredetileg vasárnapra, majd tegnapra kitűzött parlamenti szavazást a 10 milliárd eurós hitelmegállapodás jóváhagyásáról. Bár a megállapodást akár holnap megszavazhatja a nicosiai parlament, a pénzintézetek majd csak csütörtökön nyitnak ki a ciprusi központi bank rendelkezése alapján.
Az eurózóna vezetőinek tegnapi nyilatkozatából kiderült: számukra valójában mindegy, milyen formában vetik ki az illetéket, csak az abból befolyó összeg egyezzen meg a szombat hajnalban általuk meghatározott 5,8 milliárd euróval. Erre a hírre pedig a piac is kezdett megnyugodni, miután a fejleményeket úgy értékelte, hogy a kisebb befektetők megússzák az illeték fizetését.
Tegnapi sajtóértesülések szerint a nicosai kormány olyan terveken dolgozik, miszerint a 100 ezer eurónál kisebb értékű betétek esetében három százalék lenne a teher mértéke az eredetileg megszabott 6,75 százalék helyett, míg a 100 ezer eurónál nagyobb értékű betéteknél 12,5 százalékra emelkedne az illeték mértéke a 9,9 százalékról. Emellett arról is szóltak értesülések, hogy 500 ezer euró felett 15 százalékra nőne az elvonás mértéke, míg bizonyos összeghatár alatt nem vetnének ki egyáltalán illetéket.
Az eurózóna pénzügyminiszterei ma éjjel telefonkonferenciát tartanak, ahol megvitatják a Ciprussal kapcsolatos fejleményeket. A ciprusi helyzetre való tekintettel Olli Rehn pénzügyi EU-biztos le is mondta a mára tervezett budapesti látogatását.
Nikosz Anasztasziadész államfő vasárnap éjjeli nyilatkozatában egyértelművé tette: ha az ország nem szavazza meg a mentőcsomagot, akkor összeomlik az ország bankrendszere, ami akár elvezethet az eurózónából való kilépésig is. Utóbbi szakértői becslések szerint legalább 40 százalékkal csökkentené a bankszámlákon lévő megtakarítások értékét. Sajtóértesülések szerint az eurózóna képviselői valójában ultimátumot adtak Ciprusnak: ha nem fogadja el a mentőcsomag bankbetét-illetékről szóló pontját, akkor visszatérhet korábbi fizetőeszközéhez, a ciprusi fonthoz.
Nikosz Anasztasziadész államfő vasárnap éjjeli nyilatkozatában egyértelművé tette: ha az ország nem szavazza meg a mentőcsomagot, akkor összeomlik az ország bankrendszere, ami akár elvezethet az eurózónából való kilépésig is. Utóbbi szakértői becslések szerint legalább 40 százalékkal csökkentené a bankszámlákon lévő megtakarítások értékét. Sajtóértesülések szerint az eurózóna képviselői valójában ultimátumot adtak Ciprusnak: ha nem fogadja el a mentőcsomag bankbetét-illetékről szóló pontját, akkor visszatérhet korábbi fizetőeszközéhez, a ciprusi fonthoz. A forint 14 hónapos mélyponton is járt A ciprusi hírekre reagálva a feltörekvő devizának számító forint meredeken gyengült tegnap délelőtt. A hazai fizetőeszköz árfolyama 308,5 forintig is esett a pénteki 305 körüli szintről, ami 14 hónapos mélypont. Később erőre kapott a hazai deviza, délután már a 306-os szint közelében állt a kurzus. Enyhén segítette az erősödést, hogy Cséfalvay Zolán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: a kormány nem érdekelt a fizetőeszköz leértékelődésében.
„A ciprusi bizonytalanság kedvezőtlenül hathat a kockázatos eszközökre, mint amilyen a forint” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint, ha a nicosiai parlament elfogadja a mentőcsomagot, akkor megszűnhet a bizonytalanság.
A svájci frankban eladósodottak is egyre nagyobb terhekkel nézhetnek szembe. Az alpesi devizát tegnap 252 forint felett is jegyezték a bankközi devizapiacon, amire 9 hónapja nem volt példa.
A hazai deviza árfolyama tavaly december eleje óta közel 9 százalékot esett az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona csak 1,5 százalékot veszített ugyanebben az időszakban. Mindez jelzi, hogy a forint eddig döntően belső tényezők miatt esett, a külpiaci hangulatromlás pedig további nyomást helyezett rá. A magyar csődkockázati mutató is tovább emelkedett tegnap. Az 5 éves CDS-felár 350 bázispont közelébe került, ami tavaly október óta a legmagasabb szint. -->
