Kamara: eltérő vélemények

Új korszak következhet a hazai agrárium érdekképviseletének történetében azzal, hogy ma tartja a Parlamentben alakuló ülését az új kamara országos küldöttgyűlése. Itt az alapszabály elfogadásával hivatalosan is létrejön az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Az új köztestület célja, hogy az egyes termékpályák összes szereplőjét egy kamarában egyesítse. A gondolat már felvetődésekor számtalan kritikát, ugyanakkor támogató nyilatkozatot is kapott. Az ideiglenes kamarai vezetés által szervezett választásokon azonban több szervezet, így például a fiatal gazdákat tömörítő Agrya, és a MOSZ sem vett részt.

A kamarai választások kapcsán a legrosszabb várakozásaink teljesültek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Máhr András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese hozzátette: „már maga a törvény igazságtalan, hiszen míg az iparkamarában nem kötelező a tagság, az agrárkamarából nem lehet kimaradni. Hozzávetőleg 450 ezer potenciális tagnak kellene tagdíjat fizetni, ám ebből mindössze 180 ezer tag fizetett. Az ötezer forintos díjat a többieken is behajtják, mégpedig adó módjára, ám ők em választók, és nem is választhatók a késedelem miatt. A fizető tagokból is kevesebb mint 15 ezer ment el választani, ami az összes potenciális tag három százaléka. A kamara ezt sikerként értékeli, ám szerintem ez katasztrofális arány” – fogalmazott lapunknak Máhr András.

A Magyar Agrárkamara korábbi közleményében valóban másként értékelte mindezt. Mint fogalmaztak, a magyar agrárium számára „történelmi lépés”, hogy a korábbiakhoz képest több mint tízszeresére nőtt a kamarai választásokon résztvevők száma, miután arra is volt példa a 2008-as választáson, hogy kevesebb volt a választó, mint a megválasztott. A főtitkár-helyettes szerint a végül kialakult egyetlen választható lista sem képviselte kellőképpen a hazai agráriumot. A MOSZ korábban azt közölte, az „illegitimnek tekintett” folyamatban nem kíván részt venni.

Másként látja a helyzetet Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) a napokban újabb öt évre megválasztott elnöke lapunknak kijelentette: „ha elhatárolódunk, kizárjuk magunkat, amit érdekképviseletként nem vállalhatunk fel.

A tagságunk egyértelmű érdeke az volt, hogy belülről vegyünk részt az Agrárkamara munkájában. Tizenhárom szervezet csatlakozott a Magosz által felállított listához, az egyik a GOSZ volt.”

Vancsura szerint az új Agrárkamara révén „Magyarországnak egységes megjelenése lehet Brüsszel felé”, de az érdekérvényesítés az elnök szerint nem automatikus. „Minden attól függ, hogy a küldöttek milyen elnökséget választanak, és az milyen módon fog dolgozni. A lehetőség megvan arra, hogy kedvezően alakuljon minden” – fogalmazott.

Lapunk információi szerint a gabonatermesztők aránylag jelentős súllyal vehetnek részt a testület munkájában, hiszen az Agrárkamara országosan 1300-as küldöttségéből hozzávetőleg 250 fő a GOSZ tagja.

A teljes termékpálya taggá válik

A jogszabály kötelező tagságot ír elő minden őstermelőnek, gazdálkodó egyéni vállalkozónak, a jogi személyiséggel rendelkező mezőgazdasági társaságoknak, valamint ezen felül az inputanyag-gyártóknak, így például a műtrágyát, növényvédőszereket, vagy akár a mezőgazdasági gépeket gyártó ipari szereplőknek is. Még itt sincs vége a körnek, ezen felül ugyanis az élelmiszeripari szereplők, a feldolgozók, felvásárlók is kötelezően tagjai az új köztestületnek.