Leszakadóban az ország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"Az igaz, hogy Magyarország története során az európai fejlődés fővonaláról a perifériára sodródott, de hiba volna azzal áltatni magunkat, hogy valami történelmi fátum áldozatai lennénk” – hangoztatta a TÁRKI alapítója és vezetője. Kolosi Tamás a leszakadás okai között kiemelte a rendszerváltás konkrét körülményeit, ami pedig alapvetően sikeresen indult. Szerinte kedvező induló feltételek voltak: kiépültek a jogállam intézményei és annak biztosítékai, létrejöttek a modern piacgazdaság feltételei, kialakult a tulajdonosi polgárság, sikeresen importálták a külföldi technológiát és munkakultúrát. Súlyos problémát jelent azonban, hogy az oktatásban, az egészségügyben a kultúrában és a tudományban elmaradtak reformok. Kolosi szerint a lemaradásnak a politikai gyűlölethullám, az 1999–2000-től meghozott konfliktusteremtő lépések, a választási költségvetések és az ellenzéki dacpolitika is az okai.
Tóth István György, a kötet másik szerkesztője szerint az elmúlt 20 évben egy modernizációs folyamat révén jelentősen átalakult a társadalom. Jelentősen csökkent a háztartások mérete, emelkedett az iskolázottsági szint, változtak az együttélési minták. A hirtelen gyorsütemű túlmodernizáltság hatására kiszorult a munkaerőpiacról az alacsony képzettségű réteg. Az elmúlt években a jövedelemeloszlásban nőtt az egyenlőtlenség, főként a szegények száma emelkedett (14 százalékra), a középréteg nem nőtt, nagyobban lettek a jövedelmi különbségek.
Tóth az elhibázott döntések között a munkaerő-piaci átalakulást, a privatizációt és a szociális rendszerek reformjának rossz kombinációját említette meg. Az igazi problémának az találta, hogy ezeket a döntéseket később nem korrigálták.
Rendkívül alacsony az időskori foglalkoztatás – hangsúlyozta a Kézdi Gábor. A Közép-európai Egyetem docense szerint az 55–64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon (utolsó előtti hely), míg ez az átlag az OECD országaiban 52 százalék. Ennek egyik oka, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek. A magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai eloszlás alsó közepén található. Munkavállalásukat nehezíti egészségi állapotuk is, amelyben a magyarok az objektív tesztek és például a depresszió alapján (tüdőkapacitás, általános erőnlét) a legrosszabbak között vannak.
A külföldi munkavállalást tartják kiútnak
A romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon különösen látszik – hangoztatta Hárs Ágnes. A TÁRKI kutatója kiemelte, hogy a foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak. A statisztikát javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság és az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. Igen magas a 15–24 éves és a 25–29 éves korosztályokban a munkanélküliség, nehezebben lépnek be a munkaerőpiacra.
