Még kevesebb a jelentkező

Szerda délig 93509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire – jelentette be tegnap az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. Princzinger Péter elmondta, hogy 51083 e-felvételit hitelesítő adatlap futott be, 24072-en hitelesítettek az ügyfélkapun keresztül, 18354 jelentkezési lapot pedig postai úton kaptak. Az adatlapok feldolgozása tart, becsléseik szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd, részletes adatok április 19-e után lehetnek. Az adatok szerint jelentős visszaesés történt a korábbi évekhez képest.

Az OH elnöke szerint több mint másfélszer annyi hallgatói hely várja a fiatalokat, mint ahányan az adott évben általában érettségiznek, tehát bőven van hely a magyar felsőoktatásban. Úgy vélte, hogy a jelentkezések számának csökkenése magyarázható a demográfiával: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt ez 110 ezerre csökkent. Szigorúbbak lettek a követelmények: teljes körűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak. Lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, de csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés. A felsőoktatási államtitkár remélte, hogy nem nagyon vannak olyanok, akik a hallgatói szerződés miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba. Klinghammer István szerint az itthoni munkavégzés feltétele nem visszatartó erő. Reményét fejezte ki, hogy a pénz hiánya egyetlen családban sem visszatartó erő, és emlékeztetett a diákhitel-konstrukciókra.

„Egyrészt valóban állhatnak demográfiai okok is a jelentkezők számának csökkenése mögött" – nyilatkozta lapunknak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese. Körösparti Péter szerint azonban a felsőoktatásban államilag finanszírozottan való részvétel lehetősége körüli folyamatos bizonytalanság is közrejátszhatott ebben, hiszen a feltételrendszerek szinte az utolsó pillanatban is változtak. Ezenkívül az elmúlt időszakban több olyan nem szerencsés megfogalmazás is elhangzott az államilag támogatott képzések körül kialakult vitákban, melyekből esetleg a potenciális jelentkezők azt szűrhették le, hogy bizonyos képesítést adó felsőoktatási végzettséggel nem fognak tudni elhelyezkedni.

A Tárki nemrég kiadott Társadalmi Riportjában egyébként Kolosi Tamás és Keller Tamás azt írták, hogy Magyarországon még mindig van igény a képzett munkaerő-kibocsátásra és csak felsőfokú képzettséggel lehet átlagot meghaladó keresethez jutni. Így szerintük megalapozatlan, hogy a munkaerő-piaci igények miatt kell a felsőfokú végzettségűek arányát korlátozni, illetve a szakiskolákban csökkentik a közismereti órák számát.

Felére mérsékelhetik a röghöz kötést

Az egyetemet elvégző, állami támogatással tanuló diákoknak a diploma megszerzése utáni 20 évben csak annyi időt kellene Magyarországon dolgozniuk, amennyi ideig tanultak – közölte tegnap Klinghammer István felsőoktatási államtitkár. A jelenlegi feltételek szerint az állami támogatással tanuló diákoknak a diploma megszerzése utáni 20 évben tanulmányi idejük kétszeresének megfelelő időt kellene Magyarországon dolgoznia, ami egyébként Klinghammer szerint morális kötelességük. Az államtitkár szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a tárgyalásokon elfogadhatónak nevezte szerinte a tervezetet, melyről április vége előtt megállapodás születhet. A HÖOK elnökhelyettese, Körösparti Péter lapunknak elmondta: a bejelentést jelentős elmozdulásnak tekintik, amelyet legfőbb döntéshozó fórumukon még megvitatnak. Egyetértenek az államtitkársággal abban, hogy az itthon, az adófizetők pénzén megszerzett tudásnak a finanszírozó közösség javát is kell szolgálnia.