Megfontolandó az amnesztia meghosszabbítása

Nagyjából 200 milliárd forintnyi összeg lehet a Cipruson működő, mintegy 1000–1200, közvetve vagy közvetlenül magyar tulajdonú vállalkozás számláin, a jelenlegi helyzetben így még indokoltabb lehet az adóamnesztia meghosszabbítása – véli Antal Kadosa ügyvéd. A szakember a Világgazdaságnak kifejtette: amennyiben a kormány az amnesztia meghosszabbítása, vagy újabb közkegyelmi aktus meghirdetése mellett dönt, akkor célszerű lenne ezt olyan keretbe foglalni, amely elősegítené, hogy a kétes eredetű, de hazatért jövedelmek Magyarországon maradjanak és működjenek. Kedvezményeket lehetne adni például azoknak, akik a hazahozott pénz egy részéből állampapírt vásárolnak, vagy beruházásokra, munkahelyteremtésre fordítják. Megfontolandó, hogy az esetleges új amnesztia a korábbinál szélesebb körű legyen, és kiterjedjen például a külföldi üzletrészekre, a virtuális házipénztárakra vagy a külföldi autókra is. Ügyelni kell ugyanakkor, hogy az adó mértéke elfogadható legyen – hangsúlyozza Antal Kadosa, aki szerint a tavaly év végén lejárt amnesztia 10 százalékos kulcsa még elfogadható, de egy 20 százalékot meghaladó kulcs már nem lenne az. Az érintettekben ugyanakkor – akár az ellenőrzések szigorításával – tudatosítani kell, hogy ez az utolsó ilyen alkalom, hiszen sokan éppen abból kiindulva nem éltek az amnesztia adta lehetőséggel, hogy „biztosan lesz még ilyen”.

A magyarországi bankok azokról a hazahozott a tételekről, amelyek után az amnesztiával élők befizették az adót, igazolást adnak, így azok eredetét egy későbbi vagyonosodási vizsgálat esetén már nem vizsgálja az adóhatóság. Az elmúlt két évben a befizetett adó összege alapján a 100-120 milliárd forint térhetett vissza Magyarországra az offshore számlákról. Ennek sokszorosa lehet még külföldön, az összeg – legalább egy részének – mozgósítása érdemben befolyásolhatná a magyar gazdaság növekedési ütemét.

A svájci bankszámlákon tartott betétek – amelyek összegét Antal Kadosa 400 milliárd forint környékére becsüli – külön kategóriát képeznek. A svájci bankok ugyanis csak bűncselekmény gyanúja esetén adják ki ügyfeleik adatait. Ha a magyar kormány Washingtont követve az adatok kiadását követeli, akkor nem kizárt, hogy a svájci bankok reakciója is ugyanaz lesz: inkább megszüntetik a szerződéseket, semmint hogy kiadják az ügyfeleket. A szóban forgó pénzek ekkor természetesen tovább vándorolnak, a probléma nem oldódik meg.