Női karrier ötven felett: egy értékes korosztály esélyei
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEurópai összefogás az 50 év feletti nőkért címmel tart csütörtökön nemzetközi konferenciát a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) a Nemzeti Együttműködési Alap és a BP European Business Service Centre Kft. támogatásával. A tanácskozáson Magyarország és Európa jövője szempontjából is fontos kérdésekről – így a foglalkoztatásról, az egész életen át tartó tanulásról, a generációk és a közösség összefogásáról, az öngondoskodás fontosságáról – lesz szó. Nyolc ország képviselői adnak számot tapasztalataikról és terveikről Budapesten.
"A hosszabb, egészséges, tartalmas életre való tudatos felkészülés mindannyiunk érdeke, a megértés, közeledés, elfogadás és befogadás általános erősítése rendkívül fontos” – indokolta a kezdeményezést Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban tizenöt-húsz éve, az Európai Unióban öt-tíz éve foglalkoznak az idősek szociális és munkaerő-piaci helyzetével. Ennek magyarázata az, hogy a teljes népességen belül az idősek aránya folyamatosan nő, s a várható élettartam a következő néhány évtizedben öt esztendővel lesz magasabb, miközben az 1946 és 1964 között született babyboom generáció – nálunk Ratkó-korszak – tagjai tömegesen lépnek nyugdíjas korba. Európában például a hatvan évesnél idősebbek aránya évente kétmillió fővel emelkedik, miközben a munkaképesek száma rohamosan csökken.
Nem véletlen tehát, hogy az EU Európa 2020 stratégiája a 20-64 éves korú népesség körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra szeretné növelni a foglalkoztatási rátát, aminek feltétele az idősebb munkavállalók, a nők és a bevándorlók nagyobb arányú részvétele a munkaerőpiacon. Magyarországon is sok a tennivaló, hiszen az idősek aránya nálunk is növekszik.
A világ mind több országában egyetértés alakult ki abban is, hogy külön kell foglalkozni a női karrierrel 50 év felett, hiszen hármas feladata van ennek a korosztálynak: egyszerre kell gondoskodniuk idős szüleikről és unokáikról, s a munkaerő-piacon is helyt kell állniuk. Egyértelműen hátrányos helyzetű csoportról van szó, amelynek tagjai rugalmas munkafeltételeket igényelnek. „Ez a korosztály is értékes munkaerő, ugyanakkor nap mint nap kénytelen szembesülni azzal, hogy az elbocsátások rendszerint őket sújtják először” – állapította meg Ferenczi Andrea. Szerinte növekvő társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci problémáról van szó.
Árulkodó számok
l Az európaiak 42 százaléka tartja problémának a társadalom elöregedésétl A 14–25 évesek szerint 59, az 55 év felettiek szerint 67 éves kortól számít valaki öregnek
l Minden harmadik megkérdezett szeretne dolgozni nyugdíjas évei alatt
l Az 55 év felettiek 27 százaléka dolgozik önkéntesként, s 36 százalékuk végez valamilyen segítő munkát a környezetében az EU-ban
l Magyarországon 50,6*, az EU-ban átlagosan 58,2 százalékos a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája
l A 60-64 éves korosztályban a nőknél nálunk 11,1 százalékos a foglalkoztatási ráta
* A magyarokénál csak a görög, olasz és máltai nők foglalkoztatási rátája alacsonyabb az EU-ban
Forrás: Eurobarométer, KSH
l A 14–25 évesek szerint 59, az 55 év felettiek szerint 67 éves kortól számít valaki öregnek
l Minden harmadik megkérdezett szeretne dolgozni nyugdíjas évei alatt
l Az 55 év felettiek 27 százaléka dolgozik önkéntesként, s 36 százalékuk végez valamilyen segítő munkát a környezetében az EU-ban
l Magyarországon 50,6*, az EU-ban átlagosan 58,2 százalékos a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája
l A 60-64 éves korosztályban a nőknél nálunk 11,1 százalékos a foglalkoztatási ráta
* A magyarokénál csak a görög, olasz és máltai nők foglalkoztatási rátája alacsonyabb az EU-ban
Forrás: Eurobarométer, KSH -->
