Puhult az EP a büdzsévitában

Elutasítja jelenlegi formájában az EU-tagállamok következő hétéves költségvetésre vonatkozó megállapodását az Európai Parlament – áll abban az állásfoglalásban, amit tegnap fogadott el a képviselőtestület plenáris ülése. A dokumentum azonban nem tért ki a 2014-2020 közötti költségvetés főösszegére, vagyis nem kérte a februári EU-csúcson elfogadott 960 milliárdos kötelezettségvállalási plafonösszeg megemelését. Közvetlenül az EU-csúcs után az EP négy fő frakciójának vezetője még azt jelezte, hogy a képviselőtestület – amelynek a lisszaboni szerződés 2009. decemberi hatályba lépése óta van vétójoga az EU-büdzsé ügyében – keményen fog tárgyalni majd a kormányokkal, miután számukra elfogadhatatlan, hogy a költségvetés összege reálértéken több mint három százalékkal csökkenjen a jelenlegi hétéves időszakhoz képest.

A most elfogadott állásfoglalás egyben tárgyalási mandátumot adott az EP illetékes delegációjának. Ebből az olvasható ki, hogy cserébe azért, hogy csökken a költségvetés összege a 2007-2013-as időszakhoz képest, az EP azt szeretné kiharcolni a kormányok képviselőivel heteken belül elkezdődő tárgyalásokon, hogy a hétéves keretköltségvetés egyes évei, illetve fejezetei között rugalmasan lehessen átcsoportosítani a forrásokat. „A cél az, hogy ha elfogy a keret az egyik k+f-programra, akkor fel lehessen használni például olyan vidékfejlesztési forrásokat, amelyeket az adott évben nem költött el az unió” – indokolta a javaslatot az EP egyik tisztviselője a BBC-nek. A rugalmasságnak azért van jelentősége, mert az utóbbi években jóval nagyobb értékű számlaigény érkezett be különböző uniós programok iránt, mint amekkora kerettel az adott évre kifizetési szinten rendelkezett a költségvetés, miután a tagállamok nem biztosítottak elég forrást a beérkező számlák kiegyenlítésére. Az unió valójában az utóbbi években évről évre maga előtt görgette a kifizetetlen számlákat – véli az EP. Tavaly év végére a kifizetetlen számlák összege minden eddiginél magasabb szintre, 217 milliárd euróra nőtt. A legproblémásabb terület a kohéziós politika: tavaly összesen 16,2 milliárd eurót nem fizetett ki az unió, miközben a tagállamoktól mintegy 50 milliárd értékű számla érkezett. Ha ezeket most kiegyenlítik, akkor erre az évre csupán 28,9 milliárd euró marad erre a célra. Ha nem sikerül megoldani a problémát, a 2014-es uniós programok azonnal veszélybe kerülnek – figyelmeztet az EP.

A képviselőtestület azt szeretné elérni, hogy a 2012-es kifizetetlen számlák ügyét még a 2014-2020-as büdzséről szóló tárgyalások lezárása előtt rendezzék, illetve az idén esedékes számlákat még 2013-ban kifizessék, amivel elkerülnék, hogy az új hétéves ciklus azonnal tartozásokkal induljon.

A tervek szerint az EP tárgyalódelegációja júniusban juthat majd végső megállapodásra a tagállamok kormányainak képviselőivel a 2014-2020-as büdzséről.

Tizenkét európai uniós tagállam – köztük Magyarország – elveszít egy-egy képviseli helyet az Európai Parlamentben a következő választások után – erről döntött szerdán az EP.

Verhofstadt megvitattatná a magyar ügyet

Az EU-csúcs napirendjének összeállítása nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Tanács elnökének hatásköre - hárította el tegnap a brüsszeli testület szóvivője azt a kérdést, hogy szóba hozhatja-e a bizottság elnöke, José Manuel Barroso a magyar alaptörvény módosításának kérdését a ma kezdődő kétnapos EU-csúcson. Tegnap ugyanis az Európai Parlament (EP) több képviselője, többek között Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, liberális frakcióvezető azt kérte Barrosótól, hogy vitassa meg a csúcson az unió állam- és kormányfőivel, hogy a magyar alaptörvény módosítása kapcsán életbe léptethető-e az EU-szerződés 7. cikke szerinti szankció, amely akár az ország szavazati jogának felfüggesztését is eredményezheti. Ezt az eljárást amúgy a bizottság mellett az EP is kezdeményezheti.