Segíti-e az új szabályozás a versenyképességet?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz új Ptk-ba átkerült társasági jognak a vállalkozások számára legfontosabb vívmánya, hogy a korábban alapvetően eltérést nem engedő szabályozás beépült a szerződéses jogviszonyok főszabály szerint szabad megállapodás lehetőségét biztosító rendszerébe: ahogyan a felek egy szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, úgy a jövőben ez a szabad megállapodás a társaságok életének külső és belső viszonyiban is érvényesülni fog. Így például a társaságok tagjai, részvényesei nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy igényeikhez, illetve nemzetközi vállalatcsoportok hazai leányvállalatai esetén az anyavállalat nemzetközi környezetben megszokott működéséhez igazítsák az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság összetételét, hatáskörét vagy a közgyűlés lebonyolítását. Lehetőség lesz többek között arra, hogy kft.-k is „board” típusú testületi ügyvezetéssel működjenek vagy akár jogi személyt nevezzenek ki vezető tisztségviselőnek. Ez megnyitja annak lehetőségét, hogy a vállalkozások versenyképességüket a társasági jog adta lehetőségekkel is élve erősítsék.
Másfelől azonban a versenyképesség fokozásának az is feltétele, hogy a szélesebb körű lehetőségekkel a vállalkozások felelősséggel éljenek és hitelezőik, munkavállalóik, tagjaik kisebbségi jogait ne sértsék. Ez lesz az a zsinórmérték, mely a szabad megállapodás korlátját jeleni majd – a dolgok természetéből fakadóan teret engedve a jogászi és bírói mérlegelés szubjektivitásának.
A rugalmasság jegyében a társaságon belüli egyes szervezeti egységek „cost centerek” önálló jogi személyek lehetnek, ha van elkülönült vagyonuk és szervezetük. Ezek egyik fajtáját, illetve a szervezet cégjegyzésre jogosul vezetőjét a bíróság nyilvántartásba veszi, bárki számára követhetően.
A „cost centerek” másik típusa azonban olyan szervezeti egység, melyet nem tart nyilván a bíróság és a képviselő képviseleti joga belső szabályzaton alapul. Ilyen esetben a piaci szereplőknek vizsgálni kell majd az okirat valódiságát, a képviseleti felhatalmazás terjedelmét.
