Így változik a családok szabályozása

Az élettársi kapcsolatnak is lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.

A házasság műfaja úgy tűnik, kezd kimenni a divatból, az USA-ban egészen biztos, az ország történetében ugyanis most először fordult elő, hogy több a szingli, mint a házas ember. A  szingli háztartások száma 30 százalékkal ugrott meg világszerte. A házassági kedv itthon sem magas. A fiatal, 30 év alatti egyedülálló nők körében nagyot ugrott a házasságon kívüli párkapcsolatok száma is az elmúlt két évtizedben, de több mint háromszorosára emelkedett az élettársi kapcsolatban élők aránya a szülőképes korú nők között is.  

Mindez persze magánügy lenne, de sokan érzik úgy, hogy a gyűrűtlen párok és gyerekeik hátrányba kerültek. Figyelemre méltó, hogy a tavaly világra jött 92 ezer gyerekből 34 ezer házasságon kívül született. A kormány szerint az ellenzéki vádak ellenére az alaptörvény módosítása nem tesz különbséget a gyermekek között aszerint, hogy milyen családban nevelkednek.

Jó néhány szakember szerint viszont az alkotmánymódosítás ellentétes a családok támogatásáról szóló törvénnyel, ugyanis míg előbbi szerint az is családban élőnek számít, aki nem vált el, de külön él házastársától, addig az utóbbi egyedülállónak minősíti őket. Az élettársak esetében viszont fordított a helyzet: az alkotmány nem tekinti őket családnak, a családtámogatási törvény szerint viszont nem minősülnek egyedülállónak.

Az alaptörvény szövege szerint nem számít családi kapcsolatnak, ha egy nagyszülő neveli az unokáját, hiszen az kizárólag a házasságkötést és a szülő-gyermek viszonyt nevesíti a család alapjaként.

Mivel az alaptörvény a magasabb szintű szabályozás, az ott leírtak az irányadóak. Így tehát mégiscsak egyedülállónak kellene tekinteni az élettársi kapcsolatban élő feleket. Csakhogy ebben az esetben emelt szintű családi pótlékra lennének jogosultak. Az egy, illetve két gyermeket egyedül nevelőknek gyerekenként 1500, míg a három, vagy több gyereket nevelőknek gyerekenként 1000 forintttal magasabb összegű családi pótlék járna, mint azoknak, akik házasságban nevelik a gyereküket. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a különbség 2600 forint.

Furcsa kavarodások ezek, melyekre a nagy sietségben nem jutott figyelem. Előbb-utóbb elsímítják majd az ellentmondásokat. Addig is  lehet még hitetlenkedni, hiszen más támogatást, kedvezményt is érintene az alaptörvény módosítása. Egyebek között az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 százalékát (idén 39 ezer 900 forintot) kaphatja a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő. Ha házaspárról lenne szó, akkor ennél kevesebb összeg járna nekik. Tankönyvtámogatásra is jogosult az, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás is a család fogalmához kötődik.

Vagyis, ha a tartósan munkanélküli pár nem kötött házasságot, akkor az új szabályozás szerint mindkét félnek külön-külön is jár a támogatás. A rendszeres szociális segély is hasonló elven alapul, a maximum 42 ezer 326 forintot olyan alacsony jövedelmű, munkaképes ember kaphatja, akinek a „családjában” senkire sem jut 25 ezer 650 forintnál több jövedelem. A családban egy ember kaphatja meg a segélyt, vagyis - a módosított alaptörvény szerint - az élettársak ezt a segítséget is igényelhetnék külön-külön is. Persze mindez csupán elmélet és bízhatunk abban, mihamarabb korrigálják az ellentmondásokat, melyeket éber ellenzékiek gyorsan összegyűjtöttek.

A kormánypárti politikusok szerint viszont az alaptörvény nem diszkriminál, hanem elismer más együttélési formákat is, a szülő-gyermek kapcsolat alapja ugyanis leggyakrabban a leszármazás, amely nem kizárólag a vér szerinti kapcsolatot, hanem az örökbefogadást, illetve a gyámságot is jelenti.

A kereszténydemokraták javaslatára kikerült a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozása. Rögzítették azt is - szintén KDNP-s javaslatra -, hogy a házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig.

Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt.  Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.
Nem titkolták a Parlamentben, hogy miként vélekednek a papír nélküli együttélésről. Rétváry Bence államtitkár kijelentette: az államnak a házasság a fontos; ki-ki úgy él, ahogy akar, de az állam a házasságot támogatja, az összes többi együttélési forma a privát autonómia területe.

Az élettársak jogai minden fajta családban biztosítandók
Vékás Lajos akadémikus szerint a kisebbik kormánypárt hallani sem akar az élettársak családjogi státusának elismeréséről. „Ez előrevetítette, hogy e társadalmilag kiemelkedő jelentőségű kérdéskörben aligha fogadják el változtatás nélkül a benyújtott tervezetet. Sajnos, ez a félelem beigazolódott, mert elvi alapon álló döntés helyett pártpolitikai kompromisszum született" - fogalmazott a polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője.

Megjegyezte:  "az élettárs alapvetően kötelmi jogi kapcsolat marad, úgy, mint ötven évvel ezelőtt, amikor a mainál összehasonlíthatatlanul kevesebben éltek házasságkötés nélkül együtt". Az új Ptk.-ban az élettársaknak biztosított jogok valamennyi élettársi kapcsolatban törvényileg biztosítandók, tehát az olyanban is, amelyből nem született gyermek.

Vékás professzor szerint a kitagadási okok és a kötelesrész mértékére vonatkozó módosító indítványok még váratlanabbak és érthetetlenebbek az előbbieknél.

A kereszténydemokraták azt mondják, hogy a különneműek esetén az
élettársi kapcsolatban a jogok kiterjesztése keresztény szempontból
nem elfogadható, mert csökkenti a házasság értékét; de liberális
szempontból sem elfogadható, hiszen tíz év után - ha akarják, ha nem
- jogi szempontból szinte házastársaknak tekintik őket. A házasság
legyen a családjogi részben, minden más együttélési forma pedig a
kötelmek körében - fogalmazta meg a kereszténydemokrata álláspontot
Rétvári Bence.