Nem minden egészségügyi dolgozó kap mentességet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságminősítés Súlyos létszámgondokat okozhat a kényszernyugdíjazás a fővárosi és vidéki kórházakban
Elsősorban gazdasági-műszaki területen dolgozók, de ápoló, sőt orvosok is nyugdíjba kényszerülhetnek júliustól annak ellenére, hogy a kormányból többen, többször is ennek ellenkezőjével hitegették az érintetteket. Mint emlékezetes, maga Szócska Miklós tavaly nyáron még az ágazatban mutatkozó humánerőforrás-krízisre hivatkozva megvalósíthatatlannak minősítette a kényszernyugdíjazást az egészségügyben.
Lapunk információi szerint jelenleg mégis úgy néz ki, hogy jóllehet 1910 nyugdíjas korú egészségügyi dolgozó jelezte: szeretne tovább dolgozni, e kérések nem mindegyike talált meghallgatásra. Az Egészségügyi Államtitkárság érdeklődésünkre ezt nem cáfolta, de hivatalosan csak annyit közölt: megkezdték a továbbfoglalkoztatási kérelmekkel kapcsolatos kiértesítéseket, ezért a számokat érintő sajtóértesülések így nem tekinthetők véglegesnek. Arra már nem válaszoltak, hogy – a kórházigazgatóknak az adott kórház szükségleteit mérlegelő felterjesztéseit figyelmen kívül hagyva – végül is ki(k) és milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy melyik orvos, ápoló, titkárnő vagy műszaki munkatárs dolgozhat tovább.
Az biztos, hogy ha komolyan kellene venni az eddigi kiértesítéseket, akkor az Országos Onkológiai Intézetnek súlyos működési gondokkal kellene szembenéznie, mert csak 2 nyugdíjas korú munkatársát tarthatná meg a kényszernyugdíj alól mentesség kért 152 dolgozója közül.
Az intézet konkrétan ezt az értesítést kapta szerda este a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (Gyemszi). És bár a levélen – ahogy az összes többi érintett intézménynek megküldött értesítésen – az egészségügyi államtitkár aláírása szerepelt, úgy tudjuk, Szócska Miklós maga is tévesnek minősítette az abban foglaltakat.
A VG értesülései szerint van olyan fővárosi kórház, ahol a kérelmek 80 százalékára, olyan megyei kórház, ahol 50 százalékára rábólintottak, de olyan intézmény is, ahol csak a nyugdíjas és maradni kívánó dolgozók egyharmadát tarthatják mindössze meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legutóbbi tájékoztatása szerint az egészségügyből összesen 1910 továbbfoglalkoztatási kérelem érkezett. Ez azt jelenti, hogy az érintett 6500 egészségügyi dolgozó kétharmada eleve inkább a nyugdíjat választotta. Ha valóban nem kap mentességet minden kérelmező, azok közül is sokan nyugdíjba kényszerülnek, akik még dolgoztak volna, és a létszámhiány tovább súlyosbodik az egészségügyben.
Az érdekvédelmi szervezetek még januárban a kormányfőhöz fordultak a 62 éven felüli közalkalmazottak és köztisztviselők miatt, jelezve: a tervezett lépések „veszélyeztetik a lakosság ellátását, és méltánytalanok az egy életen át közfeladatot ellátó munkavállalókkal szemben”. A válasz a levélre csak a napokban érkezett meg Balog Zoltán minisztertől. A tárcavezető még ebben is biztosítja a kormány jó szándékáról biztosította a levélírókat a nyugdíjpolitikai elvekkel kapcsolatban.
