Sokat bukhat a méhészet

Két természeti csapás is sújtotta a méhészeket, miután a szeptembertől augusztusig tartó méhészeti év elején az aszály utóhatásaitól, idén tavasszal pedig a mostoha időjárástól szenvedett az ágazat. „A tavaszunk szinte teljesen kimaradt ezért előfordulhat, hogy akácvirágzásra a családok egyesítése nélkül nem vagy csak alig lesz termelőképes állomány” – értékelte az ágazat helyzetét a Világgazdaságnak Horváth Gábor. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szaktanácsadója szerint azonban az idei várható visszaesés korábbra nyúlik vissza.

„Már a tavalyi évben látszott, hogy gyenge évnek nézünk elébe. A tavaly aszályos évünk volt, rengetegen vándoroltak napraforgóra valamint selyemfűre. Ezek azonban virágporszegény kultúrák, márpedig a méhek az életükhöz és szaporodásukhoz szükséges fehérjét a virágporból fedeznék. Ennek hiányában kevesebb volt a betelelő méhállomány, a tavalyi aszály számlájára írható, hogy 20 százalékos visszaesést szenvedtek a családok” – jelentette ki Horváth.
 
A tavalyi természeti károk után idén is katasztrofálisan indult az év, hiszen a szokatlanul hosszú ideig tartó hideg miatt az elmúlt hónapokban alig volt olyan nap, amikor a méhek dolgozhattak volna. „A méheknél általában április közepén megtörténik a nemzedékváltás, ám mivel a méhek tavasszal sem tudtak elegendő fehérjéhez jutni, így az akác virágzás kezdetéig jelentős mértékben kevesebb méhcsaládból lesz termelő méhállomány  – mondta el a szaktanácsadó.
Míg a tavaly őszi veszteség a szaporulatban 20 százalékos mínuszt jelentett, az idei még nem ismert, hiszen a hideg idő miatt sok helyen a kaptárnyitás meg sem történt. A tavaszi szaporulatkiesés mértékét jelenleg összesítik a méhészek, de még az optimista becslések szerint is újabb 20 százaléknyi csökkenést szenvedett el a hazai méhállomány. A tavaly őszi és az idei veszteség együtt a méztermelésben is jelentkezni fog, a várakozások szerint jelentős visszaesés jöhet.
„Nem tűnik túlzónak az a várakozás, hogy egy átlagos év kibocsátásának akár a harmadáról is le kell mondanunk” – véli a szaktanácsadó. „Magyarország jelentős szereplő, egy átlagos évben idehaza 22 ezer tonna mézet termelnek, ebben drágább és olcsóbb mézfajták egyaránt vannak. Összességében az ágazat szereplői egy normál évben hozzávetőleg 18 milliárd forintért értékesítik mézüket, az összmennyiség jelentős része exportra megy. Az egyharmados veszteség tehát azt jelenti, hogy idén minden bizonnyal 6 milliárd forintnyi árbevételtől esnek el a hazai termelők” – jelentette ki Horváth Gábor.

Magyarországon maguk a méhészek, az OMME végzett vizsgálatokat, és megállapításaik szerint nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor. -->