Magyar áfaügyben döntött az Európai Bíróság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság JOGVITA Már csak alig néhány céget érinthet közvetlenül az Európai Bíróság tegnap meghozott ítélete egy olyan magyar áfa-visszatérítési ügyben, amely egy 2006 előtti hazai szabályozásra vonatkozik. A luxembourgi székhelyű testület azt mondta ki, hogy az EU-joggal ellentétesen korábban le nem vonható adó visszatérítése csak akkor tagadható meg, ha az adóalanynak okozott gazdasági terhet teljes mértékben semlegesítették. A magyar áfa-törvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalapot nem képező uniós vagy állami támogatásban részesülő adóalany a támogatott projekthez kapcsolódó kiadásainak kizárólag a támogatással nem érintett részénél érvényesíthette áfa-levonási jogát. A szabályozás így áfa-arányosításnak felelt meg, amiről az Európai Bíróság már 2009 tavaszán kimondta, hogy ellentétes az uniós áfa-szabályokkal, mivel azok nem engedik meg ilyen esetben az áfa-arányosítás alkalmazását.
A mostani ügyben egy cég és az adóhatóság jogvitájában eljáró Kúria azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy akkor is joguk van-e a vállalkozásoknak az áfa teljes körű levonására, ha már magát a támogatást is áfát finanszírozó módon kapták, vagy ha a le nem vonható áfa ellentételezésére további állami támogatást kaptak.
„A kérdéses ügyek már jórészt elévültek, miután eltelt az ezt eredményező ötéves időszak” – mondta lapunknak Hegedüs Sándor. Az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere kiemelte: csak azoknál van jelentősége az ítéletnek, akiknél 2011 vége előtt bírósághoz fordultak az adóhatóságnak a teljes körű áfa-levonást nem engedélyező gyakorlata miatt. 2006-tól a cégek kiadásuk teljes áfa-értékét levonhatják, illetve visszaigényelhetik függetlenül attól, hogy mekkora mértékben finanszírozták önerőből a beruházásukat.
