Másfél évvel hatályba lépése után módosul a közbeszerzési törvény
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai bírósági gyakorlattal egyezően a tervezet engedékenyebb az építési beruházások egybeszámításával. Jelenleg ha elemeire szednek szét egy beruházást, akkor vagy ki lehet kerülni a közbeszerzési értékhatárt, vagy egyszerűbb eljárást lehet alkalmazni. Ez kedvező lehet a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak), mert így képesek ajánlatot tenni, más szempontból azonban a joggal való visszaélésnek is számíthat.
A módosítás a gazdasági és műszaki funkció egységét tekinti döntő szempontnak, az így egybetartozó beruházást nem lehet elemeire bontani. Áruk és szolgáltatások - közbeszerzéssel történő - megrendelése esetén pedig tilos a szétbontás abban az esetben, ha egyetlen cél megvalósítását szolgálják, tartalmilag hasonlóak, és a funkciójuk betöltésére egységesen alkalmasak.
A kkv-knak előnyös, hogy - a tervezet szerint - a közbeszerzési dokumentáció ellenértékét csak a nyertesnek kellene megfizetnie. Erre két változat van a tervezetben: az egyik szerint a vesztesnek 10 napon belül visszajárna a dokumentáció ára, a másik szerint ingyen lehetne átvenni a dokumentációt, és csak a nyertesnek kellene fizetnie érte. Az ellenérték nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
Könnyítés lesz, hogy az ajánlattételi dokumentációt csak egy példányban kell benyújtani - jelenleg a három példány előírása a tipikus. Ugyanakkor a papír alapú mellett egy elektronikus másolatot is kérhet az ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívásban továbbra is fakultatívan közölheti az ajánlatkérő a becsült ellenértéket. A módosítás előírja, hogy az ajánlatok bontásának megkezdésekor kötelező közölnie az ajánlatkérőnek a becsült árat. Tárgyalásos eljárásnál ezt az előtt kell megtennie, mielőtt az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállna.
A jövőben akkor minősül aránytalanul alacsonynak az ajánlati ár, ha az 20 százalékkal kevesebb a becsült ellenértéknél. A viszonyítás tehát nem a versenytársak ajánlataihoz történik.
A gyakorlatban az ajánlattevők az ajánlataik egyre szélesebb részét nyilvánítják üzleti titokká. A tervezet csak azt engedi üzleti titokká minősíteni, ami megfelel a Ptk. előírásainak, vagyis a nyilvánosságra hozása aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevőnek.
A közbeszerzési törvény lehetővé teszi a kisebb beszerzéseknél azt, hogy az ajánlatkérő maga alakítsa ki a közbeszerzés eljárási rendjét. A módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti az építési beruházásokra is.
Hamar népszerű lett a piacon az a közbeszerzés, amelynél elég felhívni ajánlattételre három ajánlattevőt, majd a velük való tárgyalás után máris eredményt hirdethet az ajánlatkérő. A jövőben az ajánlatkérőknek a honlapjukon közzé kell tenniük az ilyen felhívásokat. Ugyanakkor áru és szolgáltatás megrendelésekor 25 millió forintig, építési beruházásnál pedig 150 millió forintig tárgyalást sem kell tartani a három ajánlattevővel.
A tervezet a nyertesnek adható előleg maximumát 10 millió forintról 68 millióra, a tartalék keretet pedig 5-ről 10 százalékra emeli. Az ajánlatkérőket pedig kötelezi arra, hogy a közbeszerzés minden mozzanatának a dokumentációját töltsék fel a közbeszerzési adatbázisba.
A tervezet 2013. július 1-jét jelöli meg a módosítás hatálybalépési dátumának.
