A rendőrségnek kellett védeni a bankfiókokat a tüntetőktől - Képgaléria
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb száz devizahiteles tüntetett tegnap a belvárosban. A táblákkal, zászlókkal, akasztófára függesztett bábukkal demonstrálók a Kúria épülete elől indultak, ahol a bíróság egy devizahiteles OTP Bank ellen indított keresetét tárgyalta. Egy csoportjuk bankfiókok előtt randalírozott, az épületeket rendőrök védték.
A Kúria eközben a tervekkel ellentétben nem hozott döntést: a bírák július 4-ére halasztották ítéletüket az ügyben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kérte. A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követeli a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén.
A jogvita alapvető kérdése, hogy az átváltási költség szorosan a hitelügylethez tartozik-e, és külön, tételesen fel kell-e tüntetni a hitelszerződésben, vagy sem. Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek.
Az alperes OTP a tegnapi tárgyaláson egyebek között azzal érvelt, hogy a THM ott van a szerződésben, és a devizaváltás költségét is tartalmazza, a felperes jogi képviselője azt hangoztatta, a bankok elrejtették az árfolyamrést a költségek között, az OTP például a válság kirobbanása után 1 százalékról 2 százalékosra növelte a marzsát.
A Kúria a tárgyalást megelőzően kikérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) véleményét is a devizahitelezéssel kapcsolatban. Szász Károly, a felügyelet elnöke levelében leszögezte: a devizahitelek nem voltak jogellenes termékek. A hitelszerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása pedig az egész bankrendszert megrengetheti, akár államcsődöt is okozhat.
Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárítanák, az a különféle forgatókönyvek szerint 1400–3800 milliárd forint közötti veszteséget okoznak a szektornak, ami a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál többet is felemésztene. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatnák ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lenne a bankszektornak, ez nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló.
