Hamarosan jön az EuVECA
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Intézményi (befektetési banki, biztosítói) befektetőként vagy jelentős kockáztatható vagyonnal rendelkező magánszemélyként akkor érdeklődünk a zártkörű kockázati tőkealapokba való fektetés iránt, ha ennek a legalább 6-10 éves befektetésnek a konzervatívabb – kötvény, befektetési jegy stb. – befektetésekhez képest magasabb hozama hasonló adózási szabályozás alá esik, mint az egyéb hosszú távú, tartós befektetéseké. Ma ez nem adott, ezért a jogi szabályozás során ezt is figyelembe kellene venni.
A kockázati tőkealapok olyan vállalkozásoknak nyújtanak közvetlen tőkebefektetési finanszírozást, amelyek, ahogy azt az EKTA Rendelet Preambulumának 1 pontja összegzi, általában nagyon kicsik, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, jelentős növekedési és terjeszkedési lehetőségekkel. Az alapok emellett értékes szakértelmet és tudást, üzleti kapcsolatokat, márkaértéket (brand equity) adnak, stratégiai tanácsadást nyújtanak a vállalkozásoknak. Mindezek következtében serkentik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak a munkahelyek létrehozásához és a tőke mobilizációjához, elősegítik az innovatív vállalkozások létrehozását és elterjedését, növelik azok kutatási-fejlesztési befektetéseit, és táplálják a vállalkozói szellemet, az innovációt és a versenyképességet.
Az EKTA Rendelet, a kkv-finanszírozás serkentésére egységes követelményeket és feltételeket határoz meg azon kockázatitőke-alapkezelők számára, amelyek a Rendeletben meghatározott minősített kockázati tőkealapokat kívánnak az Európai Unióban forgalmazni. Ezen alapokra használható az „EuVECA” megnevezés (European Venture Capital Funds).
Az ABAK irányelv egységesíti a befektetési alapkezelők felügyeleti engedélyezését az EU-n belül úgy, hogy a bankokhoz és befektetési szolgáltatókhoz hasonlóan határon átnyúló alapkezelési tevékenységre jogosító ún. „passzportolható” engedélyt szerezhetnek. Aki nem kezel 500 millió euró eszközértékű alapot, annak nem lesz kötelező ilyen engedélyt kérni, viszont az nem is végezhet határon átnyúló alapkezelési tevékenységet. Ha azonban mégis szeretne az EU-ból tőkét gyűjteni, megteheti azt, amennyiben az általa kezelendő kockázati tőkealap megfelel az EKTA Rendelet követelményeinek.
Az ABAK Irányelvnek az EKTA Rendeletet is figyelembe vevő hazai átültetése tehát nemcsak azzal a kihívással jár a hazai jogalkotás számára, hogy egy jól alkalmazható, a Jeremie-alapok működésére is tekintettel lévő és a hosszabbtávú piaci igényeknek megfelelő működési keretrendszert teremtsen, hanem azzal is, hogy a befektetői és portfólió vállalati adózási szabályokat is áttekintse az alapok sikeres működéséhez.
Vállalkozásösztönző lépések
A gazdaságot élénkítő kockázati tőkebevonás hatékonyságának növekedéséhez szükség van egy jó ABAK Irányelv implementációs jogszabályra a piachoz igazodó jogi környezet megteremtésével, valamint a hazai kockázattűrő magánszemély befektetők számára a zártkörű hosszú távú befektetéseket előnyös adózási elbírálásban részesítő adózási szabályozásra. Fontos lenne egy olyan ökoszisztéma megteremtése, amely támogatja a vállalkozó kedvet és ösztönzi a vállalkozásokat a külső tőkebevonással történő expanzióra.
