Parlament: legális pénzmosodát nyitna az állam?

Stabilitási megtakarítási számlát vezetnek be - döntöttek a Parlamentben ma délelőtt név szerinti szavazáson. A Rogán Antal vezette gazdasági bizottság javaslata elvileg a devizahitelek átstrukturálását szolgálná, arra több szakértő is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi pénzek tisztára mosására is megfelelhet. 

Egyszerű lenne a működése : 5 millió forint befizetésével a magánszemély számlát nyithat, és a pénzből magyar vagy EU-s állampapírt vásárolhat. Ha 5 évig őrzi a befektetést, utána adómentesen kiveheti a pénzt. Ha előbb veszi ki, arányosan kell adót fizetni úgy, hogy a pénzintézet „magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként vallja be”, és utalja az összeget. A számlatulajdonos neve titok marad az adóhivatal előtt. Ráadásul egy személy több számlát is nyithat, és akármennyi 5 milliós számlát is nyit, nem adják ki az adatait. Nem véletlen hát, hogy több helyen honlapokon már arról írnak, hogy „az állam legális pénzmosodát nyitna.”

A péntekre összehívott ülésnap elsősorban több tucatnyi szavazásról szól. Igaz, zárószavazásig eddig még csupán néhány nemzetközi egyezményről jutottak el. A gazdasági törvényekről is - amelyekhez benyújtották a stabilitási megtakarítási számláról szóló módosítót -, ahogy a legtöbb, ma a napirendre került törvényről, várhatóan a jövő héten, a nyári szünet előtti utolsó munkahéten hozzák meg a végső döntést.

Ma tartották azonban meg a zárószavazást a távolléti díj számításával kapcsolatos törvényről. Veszprémi István, a Deloitte adópartnere ezt úgy foglata össze: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (pl. nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.

Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából. Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. Eltérő szabályok vonatkoznak a bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra.

Változás a kötetlen munkarend szabályaiban

Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

Módosítás a szabadságra vonatkozó előírásokban

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve – hangsúlyozta a Deloitte adópartnere.

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt: a tervekkel ellentétben a kormány inkább ártott, mint használt a fejleszteni szándékozott hazai kis- és középvállalkozásoknak. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a gazdaságfejlesztési projektekre a vártánál sokkal több pályázat érkezett, amelyeket azonban nagyon sok esetben forráshiány, vagy a "magas kockázati tényező" miatt utasítottak el a hatóságok. Az MSZP szerint jelentős uniós forrásokat kellene átcsoportosítani a kkv-ket támogató, tartaléklistára került, vagy felfüggesztett pályázatokra. Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: eddig összesen 110 ezer pályázat érkezett, ebből 55 ezer kapott támogatást. Az államtitkár szerint az 50 százalékos arány "ebben a műfajban igen jónak minősül". Az összesen rendelkezésre álló 8200 milliárd uniós támogatás 99 százalékát már meghirdették, a leszerződött források a teljes keret 94 százalékát teszik ki, a kifizetett összeg pedig 3900 milliárd forint.

Balczó Zoltán (Jobbik) a földtörvény kapcsán a külföldiek lehetséges földvásárlásáról beszélt. Szerinte nem igaz, hogy uniós előírások tennék kötelezővé a magyar földpiac liberalizálását, de ha igaz lenne, akkor módosítani kell a magyar csatlakozási szerződést a magyar termőföld védelme érdekében. Szerinte a kormánypárti képviselőknek súlyos felelősségük lesz a külföldiek tömeges földvásárlási lehetőségének megteremtésében. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: csak magyar földműves tud majd magyar földet vásárolni, sem EU-n belüli, sem kívüli nem tud földhöz jutni és erre "gyakorlati megoldásokat" tartalmaz a törvény. Emellett pedig a magyar földet "egy kétharmados alaptörvény és egy kétharmados földtörvény" védi majd - tette hozzá.

Puskás Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre gyorsul a magyar gazdasági növekedés, ráadásul a növekedés az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb, miközben az unió átlaga csökkenést mutat. Kiért arra is, hogy az előző kormány idején jelentősen csökkent a gazdaság a megszorítások ellenére is. Úgy fogalmazott: valóban vége van az előző kormányok által előidézett "nyolc szűk esztendőnek", Magyarország gazdasági növekedést produkál, amely alapja lehet az államadósság és az államháztartási hiány további csökkentésének. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az idézett számok azt jelentik, hogy beérett az elmúlt két év munkája és lehetővé válik például az az újraiparosítási program, amit a kormány meghirdetett. Hangsúlyozta: a kormány által elindított politika mára jelentkezik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatás bővülésében és az ágazati mutatókban.

Adómentesek az árvízi adományok

Veszélyhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha azt a vállalkozó bejelenti az adóhatóságnak. Ezt a dunai árhullám miatt elrendelt veszélyhelyzettel indokolta az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter. Meghosszabbították az árvízi veszélyhelyzetet is, méghozzá július 19-ig. A parlamenti döntésre azért volt szükség, mert a vészhelyzetet a kormány 15 napra rendelheti el, a további hosszabbításhoz már az Országgyűlésre van szükség.

Nem zargathatják a romkocsmákat a környéken élők

A kereskedelemről szóló, ismertebb megfogalmazásában a romkocsmaadót bevezető törvényjavaslatnál egyetlen módosító javaslatról szavaztak. A gazdasági bizottság elfogadott indítványa arról szól, hogy a szórakozóhelyek engedélyeit lakossági bejelentésre nem, csak a rendes vizsgálatok idején ellenőrizheti a rendőrség.

Minden tanárt beterelnek a központi szervezetbe

Automatikusan a Magyar Pedagógus Kar tagjai lesznek az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben oktató tanárok, miután a parlament pénteken leszavazta azt, a fideszes Pósán László által beterjesztett módosító indítványt, amely választhatóvá tette volna a pedagóguskari tagságot.

A kormányzati előterjesztés szerint szeptember 1-jével minden, állami, önkormányzati oktatási intézményben közalkalmazottként dolgozó tanár a pedagóguskar tagjává válik. Ennek feladatai közé tartozik majd a pedagógusok etikai kódexének kidolgozása is. A tagság különleges kötelezettségeket nem ró a tanárokra, tagdíjat sem kell fizetniük.

A fideszes Pósán László, az oktatási bizottság alelnöke korábban azzal érvelt: mivel az új szervezet nem kamarai jellegű lesz, nem indokolt, hogy a pedagógusok automatikusan a tagjai legyenek. Ezért javasolta, nyilatkozzanak belépési szándékukról.

A fideszes politikus javaslatát azonban kormányoldalról csak heten szavazták meg, így hiába támogatta a Jobbik-frakció és a független képviselők többsége.

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt: a tervekkel ellentétben a kormány inkább ártott, mint használt a fejleszteni szándékozott hazai kis- és középvállalkozásoknak. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a gazdaságfejlesztési projektekre a vártánál sokkal több pályázat érkezett, amelyeket azonban nagyon sok esetben forráshiány, vagy a "magas kockázati tényező" miatt utasítottak el a hatóságok. Az MSZP szerint jelentős uniós forrásokat kellene átcsoportosítani a kkv-ket támogató, tartaléklistára került, vagy felfüggesztett pályázatokra. Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: eddig összesen 110 ezer pályázat érkezett, ebből 55 ezer kapott támogatást. Az államtitkár szerint az 50 százalékos arány "ebben a műfajban igen jónak minősül". Az összesen rendelkezésre álló 8200 milliárd uniós támogatás 99 százalékát már meghirdették, a leszerződött források a teljes keret 94 százalékát teszik ki, a kifizetett összeg pedig 3900 milliárd forint.

Balczó Zoltán (Jobbik) a földtörvény kapcsán a külföldiek lehetséges földvásárlásáról beszélt. Szerinte nem igaz, hogy uniós előírások tennék kötelezővé a magyar földpiac liberalizálását, de ha igaz lenne, akkor módosítani kell a magyar csatlakozási szerződést a magyar termőföld védelme érdekében. Szerinte a kormánypárti képviselőknek súlyos felelősségük lesz a külföldiek tömeges földvásárlási lehetőségének megteremtésében. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: csak magyar földműves tud majd magyar földet vásárolni, sem EU-n belüli, sem kívüli nem tud földhöz jutni és erre "gyakorlati megoldásokat" tartalmaz a törvény. Emellett pedig a magyar földet "egy kétharmados alaptörvény és egy kétharmados földtörvény" védi majd - tette hozzá.

Puskás Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre gyorsul a magyar gazdasági növekedés, ráadásul a növekedés az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb, miközben az unió átlaga csökkenést mutat. Kiért arra is, hogy az előző kormány idején jelentősen csökkent a gazdaság a megszorítások ellenére is. Úgy fogalmazott: valóban vége van az előző kormányok által előidézett "nyolc szűk esztendőnek", Magyarország gazdasági növekedést produkál, amely alapja lehet az államadósság és az államháztartási hiány további csökkentésének. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az idézett számok azt jelentik, hogy beérett az elmúlt két év munkája és lehetővé válik például az az újraiparosítási program, amit a kormány meghirdetett. Hangsúlyozta: a kormány által elindított politika mára jelentkezik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatás bővülésében és az ágazati mutatókban. Gyorsítanák a bírósági eljárásokat A szavazások után a bírósági eljárásokat felgyorsító javaslatról kezdődött meg az általános vita. Rétvári Bence államtitkár előterjesztői expozéjában ismertette: a bizottsági viták alapján az összes párt támogatja a javaslatot. A módosítás növeli a bíróságok, ügyészségek és szakértői intézmények létszámát, valamint az intézmények költségvetési támogatását is a gyorsabb ügyintézés és az ügyhátralék feldolgozása érdekében. A Fővárosi Ítélőtáblán 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 bírósági ügyintéző állhat munkába, emellett pedig 4 új orvos- és pénzügyi szakértői státusz valamint 20 új ügyészi és 50 ügyészségi megbízotti státusz állhat fel. Emellett a kormány "komoly költségvetési vállalásokat" tesz a büntetőügyek gyorsítása érdekében. Ezen belül a szakértő intézeteknek "biztosítják a jelentések 90 napon belüli elkészítésének anyagi feltételeit", a szakértők megtartása érdekében pedig a közalkalmazotti bértábla helyett igazságügyi dolgozói bértábla vonatkozik majd az ott dolgozókra - mondta Rétvári.

Varga István (Fidesz) azt emelte ki, hogy a javaslat jelentős eredményeket hozhat a fővárosi törvényszék leterheltségének csökkentésében a bírói létszám növelésével és az ítélőtáblák vonzáskörzetének átalakításával. Emellett a kormánypárti képviselő kiemelte a szakértői testületek létszámának növelését is, amely nagyban hozzájárulhat az eljárások gyorsításához.

Bárándy Gergely (MSZP) a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy annak előkészítésekor nem egyeztetett a kormány az ellenzékkel. Kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor a szocialista politikus a kiemelt ügyek kategória létezését. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak az elfogadható időn belüli ügylezárást és az ésszerű döntéshozatalt tartotta. Üdvözölte, hogy a házi őrizetben lévők szökését megakadályozandó, biztonsági felszereléssel látják el őket. -->