Közélet

Sporttámogatás: vége lesz a tao aranykorának?

Kisebb a kedvezménye a sportot a társaságiadó-kedvezmény révén támogató cégeknek a törvény módosítása miatt, így csökkenhet a látvány-csapatsportok támogatása. Az állam a visszaeső sportszponzoráció növekedését várja a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bevezetésétő.

„Jelentősen csökkentheti a látvány-csapatsportok támogatása iránti kedvet a társasági törvény módosítása, amely az eddigi kedvezményt 75 százalékkal mérsékli” – közölte az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. Fajcsák Gábor szerint a valódi kormányzati szándék a 2013/14-es időszakra vonatkozó módosítás hivatalos indoklásából nem állapítható meg, azonban figyelembe véve, hogy tavaly a sporttámogatások a társasági adóból származó bevételt mintegy 10 százalékkal csökkenthették, a jogszabály változtatásának a célja feltehetőleg a költségvetés egyenlegének a javítása.

"A módosítás szerint kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogcímen kell majd a támogatás 10 vagy 19 százalékos társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százalékát szponzori szerződés keretében a sport további fejlesztésére fordítani" – mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója. András Krisztina szerint az indoklásban megfogalmazott cél a támogató „többletbevételének" csökkentése oly módon, hogy a támogatási hajlandóság fennmaradjon és a csökkenő szponzori támogatások növekedő tendenciába forduljanak át. A tao-kedvezmény bevezetésével ugyanis több cég felhagyott a sport szponzorációjával, mivel a tao révén még adóelőnye is származott, ha pénz jutatott a labdarúgásnak, a kézilabdának, a kosárlabdának, a jégkorongnak és a vízlabdának.

A PwC szerint a kiegészítő támogatás a társasági adóalap meghatározása során nem minősül elismert költségnek. Így a módosítás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a támogatás révén az adózó által korábban realizálható 10-19 százalékos társasági „adóelőny" legfeljebb 2,5-4,75 százalékra csökken. A kiegészítő támogatást szponzori szerződés keretében lehet majd megfizetni a szakszövetségeken keresztül, a támogatás összegéért cserébe ellenszolgáltatásra jogosult a támogató.

Fajcsák Gábor szerint a módosítás hatásait pontosan nem lehet megbecsülni, de felmerül a kérdés, vajon nem éppen az ellenkező hatást, a sporttámogatások radikális csökkenését érik-e el ezzel a módosítással a jogalkotók. A módosítás alkalmazási hatálya miatt verseny indulhat a már elfogadott sportfejlesztési programok támogatásáért. Az átmeneti időszakban komoly hátrányban lesznek az új programokat benyújtók, hiszen a támogatók valószínűleg a régi, kedvezményesebben támogatható programokat fogják keresni. A még nem lezárult sportprogramok meghosszabbíthatóak, így ez az átmeneti rendelkezés akár évekre is bebetonozhatja a támogatást szerezni képes szervezetek körét.

„Talán egyszerűbb lett volna felmérni a költségvetés teherbíró képességét, és húzni egy vonalat az egy évben maximálisan kiadható adókedvezményre jogosító sporttámogatási igazolások tekintetében, ahogyan a színháztámogatások esetén is sikerült ezt megtenni" – hangoztatta Fajcsák Gábor.

Az RSM DTM adómenedzsere szerint a „tao támogatási piacon” jelenleg a sporttámogatás alternatívájaként jelenik meg a filmtámogatás, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatása. Ezek a módosítást megelőzően egyenlő mértékű adókedvezményt jelentettek a támogatók számára, azonban a mostani módosítást követően négyszeres „hasznot” hoznak a látvány-csapatsport támogatással szemben. Az adható színháztámogatások összege azonban eleve korlátozott (a szervezetek jegy eladásból származó árbevételük 80 százalékáig fogadhatnak támogatást), illetve a Magyarországon készülő filmek sem tudnak felszívni ekkora összeget.

„A társaságiadó-kedvezmény megváltoztatásával a vállalkozásokat akarják ösztönözni az utóbbi időben éppen a látvány-csapatsport támogatás hatására visszaeső sportszponzorációra” – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Sport Intézet (NSI). A szervezet szerint a támogatási rendszer úgy alakul át, hogy a támogató oldalán az adóelőny egy része is megmarad, szemben azzal, ha a tao szerint számított és fizetendő adó egészét közvetlenül befizetné a központi költségvetésbe. Másfelől a kiegészítő támogatásért cserébe a szponzorált fél ellenszolgáltatás nyújtására köteles, például támogató termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítésére. Az NSI szerint így növekedhet a szponzorációs kedv, ugyanis a korábbi változat szerint a látvány-csapatsport támogatás nyújtásáért cserébe a cégek semmilyen ellenszolgáltatás nyújtását nem várhatják el a támogatott szervezettől. Sőt, ilyen ellenszolgáltatás megjelenése esetén a nyújtott támogatást kamatokkal növelve vissza kell fizetni és az erre irányuló megállapodás semmis. További pozitívumként az emelték ki, hogy a finanszírozási idő nem feltétlen 1 évet jelent, emellett a következő év adóelőlege is jelentősen csökkenthető. Az NSI szerint a támogatásból eddig kiszoruló kisegyesületek helyzetét is jelentősen javíthatja, hogy a források elosztásáról a szakszövetségek döntenek majd az esélyegyenlőség és kompenzációs elvek figyelembevételével.

A kiegészítő támogatásokból utánpótlás-nevelési programok, valamint az amatőr versenyrendszerben részt vevő sportszervezetek felkészítésével és versenyeztetésével összefüggő költségek támogathatók.

András Krisztina egy kkv-k körében végzett felmérésből felidézte, hogy a sport támogatása mögött megjelenő legjellemzőbb motívumok a következők voltak: a személyes érintettség (személyes ismertség, családi érdekeltség), maga a sport szeretete és az egészségmegőrzés fontossága. A leginkább támogatott labdarúgás és kézilabda esetében a személyes érintettséget és azt említették, hogy ezen sportág képviselői keresték meg őket, bemutatva a jogszabály adta adózási előny lehetőségét. A tao kedvezmény mellett nyújtott sporttámogatás céljaként az utánpótlásnevelést, illetve a rossz anyagi helyzetben levő sportágak segítését és az egészséges életmódra nevelés biztosítását jelölték meg. A miért választották a kiemelt sportágak tao kedvezmény melletti támogatási formáját kérdésre a kedvező feltételeket, adó és költségcsökkentéseket és a személyes érintettséget nevezték meg a legtöbben.

Pontatlanság a szabályozásban

Szabályozási pontatlanság miatt néhány szerencsés vállalkozás másokhoz képest jobban járhat az RSM DTM Hungary Zrt. szerint. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a 75 százalékos kiegészítő sportfejlesztési támogatás mindössze a korábbi kedvezmény 40 százalékának elvesztését jelenti. Azon vállalkozások, melyek adóalapja a támogatás figyelembe vétele nélkül 500 és 535 millió forint közé esik, ha akkora összegű támogatást nyújtanak, amivel adóalapjuk 500 millió forint alá csökken, a kiegészítő támogatás kalkulációjakor a 10 százalékos adókulccsal számolhatnak. Tekintettel arra, hogy a támogatás egy részével a 19 százalékos adóból spórolnak, miközben a kiegészítő támogatás összegének kalkulációjakor csak a 10 százalékos adókulccsal megállapított kedvezmény után kell a 75 százalékot számolni, előnyük keletkezik azon vállalkozásokkal szemben, amelyek árbevétele nem ebbe a sávba esik.




Orbán közölte, hogy a kormány a napokban dönt 16 másik sportági szakszövetséggel kötendő megállapodásról, amelyek tartalmazzák a létesítmények és az utánpótlás-nevelés támogatását is. -->

sporttámogatás tao
Kapcsolódó cikkek