Utolérni Svédországot: sikerülhet Magyarországnak, de ehhez Paks II. is kell – ezért jobb az atomerőmű, mint a napelem

Az európai országok energia-önellátását nagyban segíti árampiacaik összekapcsolása, mert így a termelők könnyebben vevőt találhatnak az éppen feleslegesen termelt áramuknak, a vevők pedig kényelmesebben válogathatnak a szállítók között. Mégsem mindegy, hogy kül- vagy belföldről honnan származik a felhasznált villamos energia, mert a túl nagy importfüggés ellátásbiztonsági kockázatot rejthet.

Erre rámutat az Euronews friss értékelése is, amely szerint Oroszország ukrajnai inváziója után az energiabiztonság – akárcsak a megfizethetőség – kiemelt fontosságúvá vált Európában. Az Eurostat friss adataiból mazsolázó portál hozzáteszi, hogy a geopolitikai feszültségek fokozódásával és az éghajlati válság erősödésével egyre sürgetőbb az uniós tagállamok energiakapcsolatainak javítása. További célként ír arról, hogy több megújuló energiaforrást kell eljuttatni az energiapiacokra.

Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt az európai OECD-tagállamok villamosenergia-importja és -exportja, egyúttal markáns különbségek is kirajzolódtak. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben 35 európai országból 13 nettó villamosenergia-exportőr, míg 21 nettó importőr volt.

A Magyarországon felhasznált villamos energia 24,4 százaléka származott importból, ez a hetedik legnagyobb arány volt. Az import magas aránya alapértelmezésben nem baj, hiszen azt is mutathatja, hogy a terméket jobban megéri importálni, mint belföldön előállítani.

Gond akkor jelentkezhet, ha egy ország olyankor szorul hirtelen árambehozatalra, amikor azokban az országokban is hiány van, amelyekből vásárolna. Ez minimum megdrágítja a beszerzést, szélsőséges esetben pedig ellátási zavarhoz vezet.

Svédország függött legkevésbé

2024-ben a 35 ország közül az EU-ban a végső fogyasztásra rendelkezésre álló villamos energia százalékában kifejezett nettó import átlagosan mínusz 0,5 százalék volt. Az európai országok tehát átlagosan többet exportálnak, mint importálnak. E mutató alapján Svédország mutatója volt a legkedvezőbb, mert 27 százalékkal több áramot exportált, mint amennyit felhasznált. Mögötte Franciaország következett 22 százalékkal. Ezeket a számokat, importfüggésről lévén szó az ábra negatív előjellel mutatja, hiszen aki többet ad el, mint felhasznál, az nem függ a vásárlásaitól.

A legnagyobb pozitív előjel, 83,4 százalék Luxemburgnak jutott, de hatalmas, 81,4 százalékos Moldova kitettsége is. Ehhez képest az említett, magyarországi 24,4 százalék szerény, azonban Magyarország egy másik listán a harmadik helyre került. Ez a nettó import mennyiségét mutatja, vagyis a külföldre vitt és a behozott áram mennyisége közötti különbséget. Ezen a diagramon Olaszország az éllovas 51 megawattórával, a második helyre Németország került 26,3 gigawattórával, majd Magyarország következett 10,7 gigawattórával.

Franciaország volt a villamos energia legnagyobb exportőre

A legnagyobb nettó exportőr Franciaország volt 98,9 gigawattórával,  a második legnagyobb Svédország 33,4 gigawattórával, míg a harmadik Norvégia 18,4 gigawattórával. A magyarázat kézenfekvő: ezeknek az országoknak az áramtermelő mixében jelentős súlyú vagy az atomenergia, vagy a vízenergia.

Mindkettő belföldi termelés. Bár Magyarország is jelentős mértékben támaszkodik az atomenergiára, a számottevő napenergia-termelése annak napszak- és időjárásfüggő volta miatt nem stabil, a szintén tetemes gázfelhasználás pedig importot takar. John Springford, az Európai Reformközpont (CER) munkatársa is azt jelentette ki a cikk szerint, hogy azok az országok, amelyek áramtermelése a gázra támaszkodik, hajlamosak több áramot importálni. 

A nettó importőr országok azok – magyarázza az Euronews is –, amelyekben magas az időszakosan előállított megújuló energiaforrások aránya, mivel sokat importálnak, amikor nincs szél vagy napsütés.

Éves ingadozások előfordulhatnak

Az adatok évről évre jelentősen eltérhetnek, amint az a 2024-es és 2023-as adatok összehasonlításából is látszik. Például, míg Görögország 2023-ban nettó importőr volt 10 százalékos aránnyal, 2024-re nettó exportőrré vált mínusz 0,6 százalékos összesített aránnyal. Hasonlóképpen, Horvátország nettó importrátája is meredeken emelkedett 10 százalékról 26 százalékra ugyanebben az időszakban.

Rina Bohle Zeller, az Agora Energiewende uniós energiapolitikáért felelős programvezetője Németország példáját hozta: az ország két évtizeden át nettó villamosenergia-exportőr volt, mielőtt 2023-ban nettó villamosenergia-importőrré vált. Tavaly is az maradt. 

Emögött

• a magasabb szén-dioxid-árak álltak, mert azok miatt a német szén kevésbé versenyképes az európai piacon,
• valamint három atomreaktor leállítása,
• továbbá, hogy a szomszédos országokban a megújuló energia kiépítése növelte az olcsó kínálatot.

Rina Bohle Zeller elmondta továbbá, hogy Franciaország lett egyben a világ legnagyobb áramexportőre is 2024-ben, a nettó áramexportja nagyobb volt Belgium éves áramfogyasztásánál. Ez főként az atomenergia termelésének fellendülésének és annak volt köszönhető, hogy 10 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrásokból származó termelés is.