Trump Ázsiában, Putyin viszont a Donbaszban turnézott - hűen tükrözi ez a fontossági sorrendet
Trump amerikai elnök délkelet-ázsiai körúton van, Kuala Lumpurba érkezésekor még táncolt is az őt üdvözlő tömeggel. Putyin orosz elnök viszont a donbaszi frontvonal egyik parancsnoki központját látogatta meg teljes harci díszben, katonai gyakorló egyenruhában. Az orosz–ukrán háború egyelőre a hátország és a szövetségesi kapcsolatok megerősítéséről szól a Kelet és a Nyugat között.
A budapesti békecsúcsra tehát még várni kell egy kicsit, a világ hatalmasai saját befolyásuk megszilárdításával vannak elfoglalva. Az orosz elnök megfenyegette az ukránokat, hogy ha – amerikai űr-, és fegyversegítséggel – Oroszország belső területeit támadják, rendkívül kemény válaszcsapásban lesz részük. (Ukrajna az Egyesült Államok katonai célú műhold-rendszerei, az amerikai hírszerzési-helymeghatározási valós idejű adatok nélkül képtelen lenne Oroszország területén dróncsapások végrehajtására.)
Milyen ellencsapásra gondolhatott Putyin, ha eszkalálódik az orosz–ukrán háború?
Elemzők most arról tanakodnak, hogy miféle radikális ellencsapásra gondolhatott az orosz elnök. Egy részük szerint nem lehet kizárni egy figyelmeztető, az orosz fegyverarzenál legkisebbjeihez tartozó 3-5 Hirosima-bomba erősségű, 50-80 kilotonnás termonukleáris robbanófejjel végrehajtott csapást. Ha ez bekövetkezne, Magyarország is veszélyben lenne, feltéve, hogy keletről hozzánk sodorná a szél a sugárzó hamu, por egy részét. Bár, mint a szakértők megjegyzik, a mai termonukleáris fegyverek – ami a robbanáskor kibocsátott sugárzóanyagot illeti – „valamivel tisztábbak” a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáknál. Viszont a csernobili 1986-os tragédia szomorú tapasztalatokkal „gazdagította” a magyar hadsereg CBRN- (vegyi-biológiai-radiológiai-nukleáris) hadviselés, az ez ellen való védekezés tapasztalatait.
Itt az új orosz csúcsrakéta
Egy ilyen erős üzenetre máris van példa: a nukleáris meghajtású 9M730 Burevesztnyik cirkálórakéta sikeres testrepülést hajtott végre. Megjegyzendő, hogy az eddig ismert elveken működő nukleáris hajtómű jelentős mennyiségű sugárzó káros anyagot juttat a levegőbe, minthogy a Burevesztnyik is levegőszívó motorral működik. Oroszország elnöke néhány napja jelentette be, hogy sikeres próbarepülést hajtott végre a Burevesztnyik,
- 14 ezer kilométert repült,
- 15 órát töltött a levegőben.
Ezzel a bejelentéssel, valamint az október végén végrehajtott, atomfegyverek bevetését is szimuláló hadgyakorlattal Moszkva azt üzeni a Nyugatnak, mindenekelőtt Amerikának, hogy Oroszország, ahogy Putyin fogalmazott:
sohasem hódol be Ukrajna kapcsán a nyugati nyomásnak.
Zelenszkij is csodafegyvert követel
Moszkva tehát láthatóan teljes erővel fegyverkezik, és hasonló úton jár Kijev is. Érdemes egy pillanatra visszatekinteni az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásra.
- Az orosz támadás első szakaszában Németország és a Nyugat nagy része katonai sátrakat, NATO-szabványú élelmiszercsomagokat és nem halálos, de a harchoz szükséges eszközöket szállított Ukrajnának.
- Aztán, ahogy a helyzet katonailag Ukrajna szempontjából romlani kezdett, a NATO-államok egyre javítottak a szállított fegyverek fajtáin, minőségén. Ma már a NATO-felszerelések színe-java kerül az ukrán katonák kezébe, a páncélos csúcstechnikától (M1A1, M1A2 SEPv2, v3, Leopard-2A4-6) a lég- és rakétavédelmi rendszerekig (Patriot MIM-104), amerikai, francia, brit szuperdrónokig, taktikai ballisztikus rakétákig mindenük van.
A Nyugat elérte a politikai akarat által behatárolt teljesítőképessége maximumát.
- Zelenszkij azonban ennél is tovább menne, és „csodafegyverekben” reménykedik. Az elnök elszabadult hajóágyúként követeli a fegyvereket, olyannyira, hogy saját katonai-hadiipari szakmédiája, a nevében is amerikaias, Kijevben megjelenő Defense Express hűti le reményeit. Ha most megrendelné (és ha Trump elnök rábólintana a szállításra) a még a Patriotnál is jobb THAAD lég- és rakétavédelmi rendszert, akkor is minimum hat évet kellene rá várni – írja a lap.
