„Túl sok mindent államosítottak”

„Az utóbbi 25 évben nem volt olyan réteg a társadalomban, amelynek ekkora mértékben emelték volna meg a bérét, mint a pedagógusoknak szeptembertől” – hangoztatta tegnap a köznevelésért felelős államtitkár Budapesten egy tanévnyitó konferencián. Hoffmann Rózsa kiemelte: egyes tanároknak bruttó 70–80 ezer, egyetemi diplomával akár 100 ezer forinttal is emelkedhet a bére, és még további emelések lesznek. Azt is hangoztatta, hogy nincs még egy olyan szakma, amely biztosított lenne a garantált béremelés, mivel azt minimálbérhez rögzítették.

A megújulás szükségességét kiemelő Hoffmann szerint megengedhetetlen, hogy a pedagógusok ugyanazért a munkáért eltérő bérezést kapjanak, ezért ezen is változtatni kell. Mikor még az önkormányzatok voltak a fenntartók egyes településeken cafeteriát is adtak a tanároknak. Szeptembertől viszont már egységesen egyetlen egy tanárnak sem jár, míg a köztisztviselők évi 200 ezer forintot kapnak. Hoffmann lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a köztisztviselők viszont nem kaptak béremelést. Augusztusban kompenzálták azokat, akik korábban kaptak béren kívüli jutttatást. Arra még nem tudott válaszolni, hogy jövőre kapnak-e cafeteriát a tanárok. Ez a jövő évi büdzsé kialakításakor dőlhet el.

Lapunknak az egyházak arról panaszkodtak, hogy egy-két nagy egyház kivételével a kisebb felekezetek nem tudnak 12 fős csoportokat felállítani, amelyek az oktatását teljes mértékben finanszírozza az állam. Hoffmann lapunknak elmondta: a finanszírozásról megegyeztek az egyházakkal. A 12 fős létszám nincs kőbe vésve. Jövőre több csoport létrehozására lesz lehetséges, mivel akkor már nemcsak az 1. és az 5., hanem a 2. és 6. osztályban is lesz hittan. Így lehetséges lesz a csoportösszevonás.

Jövő szeptembertől lesz kötelező három éves kortól az óvoda. Az államtitkár lapunknak elmondta: idén pontosan felmérik a létszámot, ebből látják majd, hol lesz szükség a férőhelyek bővítésére.

Hoffmann kiemelte: nem lesz pedagóguselbocsátás és iskolát sem kell bezárni. Az iskolavezetők kinevezésével kapcsolatban közölte: ahol nincs kinevezett intézményvezető (közel száz helyen), ott is van vezetés, ezt a feladatot megbízással elláthatják az igazgatóhelyettesek is. A 455 kinevezésből 430 volt egyértelmű, 25-ben kellett mérlegelnie, ahol felmerült a pályázatoknál a plágiumgyanú, ott újat írtak ki.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: az átalakításoknak, a központosításnak köszönhetően most már tényleges adatok vannak (például a tanárok számáról) a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (Klik) kezében, ami felelős irányítást tesz lehetővé.

„Tiszteletet érdemel a köznevelés átalakításának szenvedélyessége, de ilyen mértékű átláthatatlanság és tervezhetetlenség ártalmas” – hangoztatta Pokorni Zoltán. A Fidesz oktatáspolitikusa bosszantónak nevezte, hogy például augusztus végén még nincs meg a rendelet a pedagógusok szeptemberi béremeléséről. Azt is sérelmezte, hogy októberre rendezik az alapítványi és az egyházi iskolák finanszírozását, ami 300 ezer gyereket érint. Hangsúlyozta, hogy hasonló fajsúlyú kérdésekben korábban már az előző tanév októberében tudták a válaszokat. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár egyébként a tanévrendjéről szóló rendelet késése miatt elnézést kért a jelen lévő pedagógusoktól.

„Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított" – hangoztatta Pokorni. Megemlítette, hogy a KLIK létrehozásával a korábbi Néphadsereg létszámával vetekedő, 4 MÁV-val, vagy Magyar Postával felérő megaszervezetet jött létre, amely 160 ezer pedagógust és 10 ezer ingatlant felügyel. Hangsúlyozta: a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv megtanulhatatlan, teljesíthetetlen elvárásokat tartalmaz. Az oktatásban fontosabb tartja azt, hogy mivégre és hogyan tanítunk annál, hogy mit.

Pokorni szerint a mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája a szegregáltság. Ennek okai között az eddig szétaprózott iskolarendszert, a kevés közfinanszírozott tanórát és a pedagógiai kultúra merevségét említette. Szerinte törvényi szabályozókkal nem lehet rávenni a középosztályt arra, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa.

Szűk határidők és információhiány

„Minden riogatás ellenére minden tankönyv ott lesz szeptemberre az iskolákban, 70 százalékuk az előzetes tervek szerint az már az intézményekben van” – hangoztatta tegnap Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. „Az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakembergárdának köszönhető, hogy idén a szűk határidők és az információhiány ellenére is időben elkészültek a tankönyvek” – hangoztatta a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) vezérigazgatója. Kiss János Tamás elmondta: az új terjesztési rendszer gyermekbetegségeit maguk is tapasztalták, de reményei szerint minden diákhoz eljutnak iskolakezdésre a megrendelt tankönyvek. A tankönyvlistán 1505 kiadvánnyal rendelkező NTK-nak kevesebb mint egy hónapja volt arra a korábbi 3-4 hónap helyett, hogy kinyomtassanak többmillió a tankönyvet és elszállítsák a tankönyvellátó raktáraiba.