Bérkáosz: tavaly sem mindenkinek jutott, most még kevesebb jut
A költségvetési törvény szerint idén a háziorvosi ellátásra 86,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a fogászatok finanszírozására 23,3 milliárd jut, a védőnői szolgálatok támogatásának idei előirányzata pedig 19,7 milliárd forint. Az egészségügyi alapellátás működtetésére – tehát a dologi és a bérjellegű kiadásokra – így összesen mintegy 130 milliárd forint jut. A hatmilliárd forintos támogatás-növelés ennek még az 5 százalékát sem éri el.
Ehhez képest tavaly novemberben a kormány döntése nyomán 14 százalékkal növelték az egészségügyi alapellátás finanszírozását.
Csakhogy a háziorvosi vállalkozások a megnövelt finanszírozásból alig tudtak valamit béremelésre fordítani. „A tavalyi havi 70 ezer forintos „könyöradomány” legfeljebb veszteségfoltozásra volt elég” – fogalmazott egy konferencián a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István jelezte: egy-egy praxis abból maximum bruttó 20-25 ezer forint emelést tudott kigazdálkodni.
A praxisok működőképessége és a házorvosok fizetésének emelése érdekében a finanszírozást meg kell duplázni – jelentette ki. A falusi háziorvosok, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének a számításai szerint egy praxisnak – egy orvossal és két szakdolgozóval számolva – havonta 2 millió forintot kellene kapnia. Ehhez képest egy háziorvosi vállalkozás jelenleg nagyjából 800 ezer és 1 millió forint közötti havi bevétellel számolhat.
A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a béremelésükkel kapcsolatos helyzetre a kaotikus jelző illik a leginkább.
A fizetéseket a legtöbb helyen csak az idén emelték meg, és van, amelyik védőnő bére öt-hatezer forinttal nőtt, más 20 ezer forintos emelést kapott, attól függően, hogy az illetőt foglalkoztató önkormányzat vagy szakrendelő hogyan értelmezte a jogszabályt – mondta Csordás Ágnes.
A bérkáoszt csak fokozta az is, hogy az egészségügyben új bértáblát vezettek be. Ezek szerint míg a kórházakban és a rendelőkben foglalkoztatott diplomás szakdolgozók kezdő bére 146 ezer forint, addig az alapellátásban dolgozóké továbbra is csak 122 ezer forint. Ráadásul az előbbiek most szeptemberben – januárig visszamenőleges – béremelésben részesültek.
Elhibázott átalakítás
Sokkal jobban növelte volna az egészségügy hatékonyságát, ha nem a kórházi rendszert, hanem a háziorvosi és a járóbeteg-ellátást alakítják át elsőként – állította egy rendezvényen Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatója, aki az államtitkár kabinetjének is tagja. Elhibázottnak tartotta, hogy minden kormány úgy gondolta eddig, a kórházi ellátásban kell keresni a hatékonysági tartalékokat, csak mert az kerül többe. Holott az egészségügyi kiadásokat sokkal inkább meg lehetne fogni azzal, ha már a háziorvosi és a szakorvosi rendelőkben meggyógyítanák, akit csak lehet, és nem tolnák magasabb szintre a betegeket. Illetve, ha a szociális ellátás feladatainak jelentős részét nem hárítanák át az egészségügyre.
