Közélet

Nem védi jól az új törvény a korrupcióra bukkanókat a TI szerint

Elfogadta a parlament a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt. A Transparency International Magyarország (TI) szerint a törvény nem segíti a korrupció felszámolását, ráadásul nem védi kellően azt, aki korrupcióra bukkan, és azt bejelenti. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

A TI már a törvényjavaslat előzetes változata kapcsán kritikus véleményt fogalmazott meg. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott első változatot megelőlegezett bizalommal továbbgondolásra alkalmas próbálkozásnak neveztük. A parlament által tegnap elfogadott törvény azonban nem más, mint a korrupció ellen fellépni hajlandó polgárok megvédésére tett alkalmatlan kísérlet – írja a TI.

A TI által 2012-ben és 2013-ban végzett korrupciós felmérések kimutatták, hogy Magyarországon az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány. Az emberek zöme közömbös a korrupciós esetek iránt vagy fél. Amikor a korrupcióval szembeni társadalmi közöny ilyen méreteket ölt, kizárólag az újszerű és hatékony megoldások hozhatnak áttörést. Az előző kormány elképzelése az volt, hogy a bejelentő-védelmi hatóság felállítása és a tisztességes eljárás védelmét szolgáló különleges eszközöket szabályozó törvény jelent megoldást. Nem tudjuk, hogy ez hatásos lett volna-e, ugyanis ezt a törvényt soha nem alkalmazták, a most elfogadott új szabályozással pedig formálisan is hatályon kívül helyezték.

A jelenlegi kormány nem osztja elődjének elképzeléseit, nem hoz létre korrupció elleni új csúcsszervet. Ehelyett a meglévő hatóságokat, vagyis a rendőrséget, az adóhatóságot, az ügyészséget, a számvevőszéket, stb. kötelezi a közérdekű bejelentések kivizsgálására. „Ezzel azért nem értünk egyet, mert a meglévő intézményrendszer és a jelenleg alkalmazott eljárások számos korrupciós jelenséget hagynak szabadon virágozni. Például évtizedek óta következmények nélküli az egészségügyben a hálapénz rendszere, és a pártok kampánykorrupciója is csak a sajtót és egyes civil szervezeteket foglalkoztat, a nyomozó hatóságokat azonban nem. Több, mint naivitás lenne azt feltételezni, hogy a most tétlen hatóságok, pusztán azért, mert újabb törvény utasítja őket cselekvésre, érdemben foglalkozni fognak a korrupció ilyen kényes megnyilvánulásaival” – írja a TI.

Hozzáteszik: „egyedül azt tartjuk előrelépésnek, hogy a törvény értelmében az ombudsman vizsgálódhat azoknál a hatóságoknál, amelyek vonakodnak eljárni a közérdekű bejelentések ügyében. Mivel azonban az ombudsmani megállapítások nem kötelezik a mulasztó hatóságokat, áttörés ettől a megoldástól sem remélhető”.

Az új törvény a korrupciót, visszaélést bejelentő polgárok hatékony védelméről sem gondoskodik. Aki fellép a korrupció ellen, veszélynek teszi ki magát és a környezetét, elveszítheti az állását, ha vállalkozó, eleshet a megrendelésektől, súlyosabb esetekben a testi épségét, életét is kockáztatja. Az új törvény nem vesz tudomást ezekről a veszélyekről. Védelemben csak a közérdekű bejelentő részesülne, vagyis családtagjai és más hozzátartozói például nem, közölte a TI.

A bevezetni tervezett bejelentő-védelmi támogatás ráadásul pusztán anyagi jellegű segítség lenne, vagyis a törvényjavaslat nem gondoskodik a bejelentő vagy hozzátartozói fizikai, személyi megvédéséről. Az is komoly hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy hallgat a kilátásba helyezett anyagi támogatás minimális összegéről, sorolja a TI.

Pedig a korrupció elleni sikeres fellépéssel kevesebb közpénz áramolna ki az állami büdzséből. Szerintük méltánytalan azt elvárni egy adott esetben magas beosztású dolgozótól, hogy a közérdekű bejelentéssel kockáztassa a megélhetését, ha cserébe csak csekély mértékű állami segélyre számíthat. A közérdekű bejelentők anyagi támogatásának arányban kell állania a bejelentést megelőző jövedelmükkel.

A TI szerint súlyos jogalkotói mulasztás az is, hogy a korrupciót bejelentők nem részesülnek védelemben a jogellenes felmondással, vagy a felfedett államtitok, üzleti titok megsértése miatt történő felelősségre vonással szemben.

Ilyen rendelkezések hiányában puszta deklaráció marad az a rendelkezés, miszerint a közérdekű bejelentővel szembeni minden hátrányos intézkedés jogellenesnek minősül – vélekednek.

Az új törvény valójában semmilyen módon nem kezeli azt a helyzetet, amikor a korrupciót bejelentő polgárt megtorlásként például eltávolítják az állásából. Nemcsak, arról van szó, hogy a pórul járt polgár a saját költségén kénytelen pereskedni a volt munkáltatójával, ha elégtételt akar, de még azt is neki kell bizonyítani, hogy a felmondás jogellenes volt – írják.

A Transparency International Magyarország ezért arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, hanem küldje azt vissza megfontolásra a parlamentnek.

TI korrupció
Kapcsolódó cikkek