BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

TI: korruptak a legnagyobb exportőr országok, Magyarország előrelépett

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Transparency International (TI) szerint a 40 legnagyobb exportőr országnak csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét - tájékoztatta kedden az antikorrupciós világszervezet magyarországi irodája az MTI-t.

Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb exportőr országoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során - áll a TI jelentésében.
Ugyanakkor Magyarország előrelépett: míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába".

A TI Exporting corruption - OECD Progress Report 2013 című jelentése megállapította, hogy 40-ből 30 ország semmit vagy csak nagyon keveset tesz azért, hogy elszámoltassa a külföldön vesztegető vállalatokat. És mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Svájc - felel meg teljes mértékben az egyezmény elvárásainak.

A világ exportjának mindössze 26 százaléka származik olyan országokból, amelyek aktívan fellépnek a külföldi befektetések során elkövetett vesztegetésekkel szemben. Ugyanakkor számos G20 ország, mint például Japán, Brazília és Hollandia is eltűri a korrupciót - áll a jelentésről kiadott közleményben.

Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek - állapítja meg a nemzetközi szervezet.

A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.

A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen - fogalmaznak.

Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.

Azt is kiemelik, hogy "Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket" - tartalmazza a közlemény.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.