Egyszerűbben juthatnak külföldi hitelhez a magyar cégek
Egy magyar vállalatot finanszírozó külföldi bank számára kiemelkedően fontos a biztosítékok szerepe. A finanszírozó szempontjából elsődleges a magyar hitelbiztosítéki rendszer szabályozása, a garanciák érvényesíthetősége, hogy mennyire átlátható a rendszer működése, milyen adminisztratív terheket és költségeket ró a hitelezőre. E téren a jövő márciusban életbe lépő polgári törvénykönyv komoly változást hoz, megkönnyítve a határon átnyúló hitelezést.
A szabályozás a hitelbiztosítéki rendszer egyszerűsítésére, átláthatóbbá tételére törekszik és összességében csökkenti a nemzetközi hitelügyletek jogi kockázatait és adminisztrációs terheit. Az új Ptk. egyértelműen rögzíti a biztosítéki célú vételi jog, a tulajdon-átruházás és engedményezés semmisségét. Ezek érvényesítése eddig is számos korlátba ütközött, megszüntetésükkel egyszerűbb lesz a biztosítéki dokumentáció. Emiatt ugyanakkor a megmaradó zálogjogoknál szigorodó szerződéses rendelkezésekre lehet számítani.
Megszűnik a keretbiztosítéki jelzálogjog intézménye, a biztosított követelés szempontjából csak egyféle zálogjog lesz, amelynek meghatározásában a felek jelentős szabadsággal rendelkeznek és minden esetben megjelölhető a helytállás felső, összegszerű határa. Csökken a biztosítékok fajtáinak száma, megszűnik a jól hangzó, de vagyonfelügyelői jog nélkül, praktikusan keveset érő vagyont terhelő zálogjog. A zálogtárgy körülírással való meghatározásának lehetősége tovább bővül, kifejezett újdonság a jövőben létrejövő vagyontárgyakra is kiterjedő zálogjog. A fentiek megfelelő alkalmazásával elkerülhetőbbé válnak a biztosítéki szerződések utólagos módosításai, jelentős költséget megtakarítva az érintettek számára.
A jelzálogjog megalapításához minden esetben szükséges lesz a jelzálogjog bejegyzése a megfelelő nyilvántartásba. Újdonság lesz a nem lajtromozott ingó és követelésen (jogon) alapított zálogjogok internet alapú hitelbiztosítéki nyilvántartása. A nyilvántartások bővítése és kiterjesztése, valamint a bejegyzési eljárás egyszerűsítése alapvetően kedvező, mint ahogy az is, hogy a jelzálogjog bejegyzésére a zálogkötelezett bejegyzési engedélye és hitelbiztosítéki nyilatkozatok alapján sor kerülhet. Megszűnni látszik a közokirati forma mint alaki kényszer, ugyanakkor a vállalatfelvásárlások finanszírozásánál és a projektfinanszírozásnál továbbra is elkerülhetetlennek látszik a közjegyzői okiratba foglalás a szerződések könnyebb végrehajthatósága érdekében.
Új kihívást jelent a külföldi finanszírozók számára az internet alapú hitelbiztosítéki nyilvántartás kapcsán a 30 napon belüli nyilatkozattétel. Amennyiben ugyanis a zálogkötelezett törlési nyilatkozatára a zálogjogosult e határidőn belül nem reagál, zálogjoga automatikusan törlésre kerül, éppen ezért a folyamatos jogi monitoring szerepe a jövőben nőni fog.
A tervezett átmeneti rendelkezések alapján a jelenlegi zálogszerződésekre és zálogjogokra továbbra is a régi Ptk. alkalmazandó, azaz hosszabb ideig két rendszer együttélésére kell számítani és felkészülni.
Zálogjogi bizományos
A több bank által nyújtott hitelekhez kapcsolódóan, a joggyakorlat fejlődése révén került alkalmazásra a magyar jogrendben a biztosítéki ügynök intézménye, aki képviselői és biztosíték-tartói szerepet töltött be. Ezt váltja majd fel a zálogjogosultak által közösen kinevezett ún. zálogjogosulti bizományos, aki saját nevében, a zálogjogosultak javára gyakorolja azok jogait és kötelezettségeit. Saját vagyonától elkülönítve köteles tartani és kezelni a zálogjogosultakat illető követeléseket és befolyt összegeket, azokhoz saját hitelezői nem férhetnek hozzá.
