Parlament: tovább szigorodik a földhasználati jog

Állattartás Hétfő éjszaka tárgyalta a parlament a vidékfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló nyáron elfogadott törvénnyel összefüggő egyes rendelkezéseket és átmeneti szabályokat tartalmazza, vagyis a sokat emlegetett földtörvény kiegészítő jogszabályának tekinthető.

A javaslatcsomag egyik hangsúlyos pontja a legnagyobb művelhető birtokméret. A földtörvény kimondja, hogy ez csak akkor lehet nagyobb 1200 hektárnál, ha a termelő vetőmagot termesztt, vagy állatot tart. A most benyújtott módosító azonban kimondja: az állattartó telep üzemeltetőjét a kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a szerződéskötést megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség hektáronként elérte a fél állategységet. Ugyanez érvényes később a pluszterületre is.

Az állattartási kötelezettség így a teljes birtokra vonatkozik, vagyis a már alapul szolgáló 1200 hektárra is. Ezzel 1800 hektáron már 900 szarvasmarhát kellene tartani, ami nem érné meg – nyilatkozta a Világgazdaságnak ezzel kapcsolatban Gőgös Zoltán szocialista képviselő. Hozzátette: ez súlyosan hátrányos a hazai állattartásnak.

Zsebszerződés – újabb halasztás

A parlament – az előző héthez hasonlóan – ismét elhalasztotta a köztársasági elnök által visszaküldött, a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvény újbóli elfogadásáról szóló szavazást. Ez már a második ilyen eset azóta, hogy november 8-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök az október 28-án elfogadott jogszabályt.