Hányszor használhatják a hajléktalanok a nappali melegedőket?

A KENYSZI 2012-ben került bevezetésre. A minisztérium olyan szabályt vezetett be, amely szerint egy hajléktalan ember egy nap csak egy nappali melegedőt használhat, illetve ha többet használ, akkor is csak az az intézmény kap utána normatívát, amelyik először regisztrálta.

A sajtótájékoztatón Pap János, az AVM hajléktalan aktivistája elmondta, hogyan működik a gyakorlatban a KENYSZI. Amikor egy hajléktalan ember bemegy egy nappali melegedőbe, akkor azonnal elkérik az adatait és ellenőrzik a TAJ-számát. Ha besárgul a neve, akkor aznap már egy másik nappali melegedőben is regisztrálták, így hiába vesz igénybe szolgáltatást a második helyen, az intézmény nem fog utána támogatást kapni.

Vagyis a szabály szerint minden hajléktalan ember csak abban a nappali melegedőben igényelhet ellátást (pl. mosás, ügyintézés, fürdés, reggeli), ahol aznap először regisztrált. Ha ezeket az ellátásokat nem tudja megkapni – mert például az első hely túlzsúfolt, és nem kerül rá a sor – akkor a szabály szerint máshova már be sem mehet (vagy ha beengedik, akkor azt az ellátónak saját költségen kell fedezni).

A Város Mindenkié aktivistái 2013 novemberében és decemberében kutatást végeztek, hogy megvizsgálják, mennyire érinti negatívan a KENYSZI a hajléktalan embereket. A kutatás során megállapították, hogy a hajléktalan emberek nagy része naponta használja a nappali melegedőket, ahol olyan alapvető dolgokat intéznek el, mint a fürdés, a mosás és a pihenés.

A nappali melegedők számos olyan szolgáltatás is nyújtanak, amely törvényileg nem kötelező, de a hajléktalan embereknek létfontosságú, mint például az étkezés, a csomagmegőrzés vagy a postacím létesítése. Ennek fényében különösen megdöbbentő az az eredmény, hogy a megkérdezettek 43 százalékát utasították már el azért nappali melegedőből, mert máshol volt regisztrálva.