A jól kereső németek megelégelték, több mint felük otthagyna csapot-papot, menekülnek Merz országából
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHidegzuhany a németeknek a friss felmérés, dehát eddig is érezték, hogy baj van. Szeretném én ezeknek a gazdag németeknek a problémáit – vágja rá a rutinos magyar. Csakhogy az Indeed állásportál megbízásából készült felmérés eredménye még őt is elképeszti: pont a jól kereső németek jelentős része kötne útilaput a talpára. Mi több: közülük nem csak – sokan, hanem a többségük.
Friedrich Merz kancellár valamivel több mint egy éve kormányozza a CDU-CSU pártszövetség vezette koalíciót.
Egyetlen év alatt több mint 288 ezer német állampolgár költözött külföldre, ezt már a német Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Destatis adataiból tudtuk korábban. Nem varrható Merz nyakába, azt is tudjuk, hogy hosszú idő óta tartó folyamatról van szó, sőt azt is, hogy tulajdonképp népességcsere zajlik elképesztő ütemben.
A Világgazdaság is beszámolt arról a rendhagyó elemzésről, amely nem állampolgárság, hanem születés alapján vette számba a be- és kivándorlás adatait, és az Európa csendes kivándorlása címet viselő tanulmány arra jutott:
miközben a német össznépesség növekszik, már 2005 óta évről évre több helyben született német hagyja el az országot, mint amennyien visszajönnek.
Európa többi országában is hasonló a trend, de a németek és a svédek különösen rosszul állnak, egyes közép-európai országokba pedig megindult a nettó visszaáramlás.
Az elemzés 2024-ig elemezte az adatokat, de van frissebb is: a Destatis azt mutatta ki, hogy tavaly mintegy 97 ezerrel több német állampolgár vándorolt ki, mint ahányan visszatértek – ez 2017 óta a legnagyobb nettó veszteség, aligha írja a sikerei közé Friedrich Merz, akinek CDU-CSU pártszövetsége egyre mélyebbre csúszik a közvéleménykutatásokat vezető radikális jobboldali AfD mögé.
A németeknél az utóbbi években meredeken visszaesett a visszatérők száma is: a született németek nem csak úgy fogynak Németországban, hogy meghalnak, hanem úgy is, hogy elmennek és sohasem jönnek vissza. De miért? Mert szegények? Nem.
A jól kereső németek főleg el akarnak menni – kapaszkodjunk meg, mekkora havi jövedelem mellett
Az okokba nyújt betekintést a friss felmérés. Ha végigfutva még mindig nem értünk mindent, az nem csoda, de Európa legnagyobb gazdaságának született lakóival mindenképpen meglepő és tanulságos dolgok történnek.
A felmérés szerint a kedvezőtlen tendenciák folytatódna: 2020 óta több mint kétszeresére nőtt a külföldi állásajánlatokra irányuló keresések száma Németországban – számolt be a Euronews. A nagy baj, hogy nem is alacsony szintről duplázódott, és ami számunkra furcsának és nehezen megmagyarázhatónak tűnhet: különösen a legmagasabb jövedelműek tervezgetik a távozást.
A legalább havi nettó 6000 eurós háztartási jövedelemmel rendelkező válaszadók több mint fele, 54 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt tizenkét hónapban külföldi állásokra jelentkezett, vagy feltérképezte a nemzetközi munkaerőpiacot. Kapaszkodjunk meg: forintban ez 2,2 millió forintos havi jövedelmet jelent. Ők akarnak elmenni.
- A megkérdezettek kétharmada általában is elgondolkodik azon, hogy külföldön vállaljon munkát.
- Mintegy 30 százalékuk ugyanakkor már aktívan keresett állásokat vagy küldött el pályázatokat.
- A külföldre távozás iránt érdeklődők 77 százaléka több évig, vagy akár végleg Németországon kívül szeretne élni.
Az Indeed szerint sok leendő kivándorló hagyományos irodai munkát keres, például a marketing területén. Emellett nagy a kereslet a technológiai, vendéglátóipari és logisztikai állások iránt is.
Dehát miért?
Természetes, ha ezután és saját jövedelmünkre is gondolva megfogalmazódik bennünk a kérdés: dehát miért? Az Indeed felmérése ezt is vizsgálta, de még így sem fogunk mindent érteni.
- A munkavállalók leggyakrabban a magasabb jövedelem és a jobb életminőség reményét említették; mindkét szempontot a válaszadók mintegy 51 százaléka jelölte meg.
- Körülbelül 42 százalék kellemesebb éghajlatot, illetve alacsonyabb adó- és járulékterheket remél külföldön. A jobb karrier- és előrelépési lehetőségek ezzel szemben jóval kevesebb válaszadó, 24 százalék számára meghatározók.
Virginia Sodergeld, az Indeed munkaerőpiaci közgazdásza alapvetően kedvezőnek tartja a nemzetközi mobilitást, mivel a külföldön megszerzett tapasztalat és tudás ösztönözheti az innovációt és új üzleti lehetőségek kialakítását. Ugyanakkor hozzátette:
Ha a munkavállalók kétharmada kacérkodik a távozás gondolatával, azt a németországi élet- és munkakörülményekkel való elégedetlenség jelének is kell tekinteni
– idézi a Euronews.
A lap megfogalmazása szerint úgy tűnik: sokan túl magasnak tartják az adó- és járulékterheket. Németországban 100 euróból, amelyet egy munkáltató egy átlagos, egyedülálló munkavállaló foglalkoztatására fordít, a dolgozó csak körülbelül a felét, nettó 50,70 eurót kapja meg, a többi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék. Ha az új magyar kormány átalakítaná az adórendszert, a német irányba feltehetően nem érdemes mozdulnia.
A kivándorlási célok is hordoznak meglepetéseket
Mely országok vonzzák leginkább a költözést fontolgatókat?
- Az összes keresés 14,4 százalékával továbbra is az Egyesült Államok vezeti a legnépszerűbb kivándorlási célországok rangsorát, habár az előző évhez képest 34 százalékkal visszaesett a keresések száma.
- A második és harmadik helyen az Egyesült Királyság és Svájc áll, 13,6 százalékkal.
- Jelentősen vonzóbbá vált az Egyesült Királyság, ahol 38 százalékkal nőtt a keresések száma,
- valamint az Egyesült Arab Emírségek és India, egyaránt 24 százalékos növekedéssel.
- Ausztrália iránt is 10 százalékkal nagyobb volt az érdeklődés, mint egy évvel korábban.
Biztonság vagy dinamizmus
Németország erősségei ezzel szemben főként olyan területeken mutatkoznak meg, amelyek a nemzetközileg keresett szakemberek számára gyakran kevésbé meghatározók, mivel inkább a biztonságot és a kiszámíthatóságot, semmint a szakmai fejlődés lehetőségét testesítik meg. A válaszadók mintegy 60 százaléka a társadalmi környezetet nevezte Németország legnagyobb előnyének, ezt követte a munkavállalók jogi védelme 47 százalékkal, majd a jóléti rendszer valamivel kevesebb mint 35 százalékkal.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly mintegy 97 ezerrel több német állampolgár vándorolt ki, mint ahányan visszatértek. Ez 2017 óta a legnagyobb nettó veszteség.
A német állampolgársággal nem rendelkezők esetében egészen más a kép: körükben Németország több mint 200 ezres nettó bevándorlást regisztrált.
Az elmúlt években ráadásul nemcsak menekültek érkeztek Németországba, hanem jelentősen nőtt a harmadik országokból, például Indiából érkező, magasan képzett szakemberek száma is. Közülük sokan az informatikai ágazatban dolgoznak, például szoftverfejlesztéssel, mesterséges intelligenciával és digitalizációval foglalkoznak, de sokan helyezkednek el mérnöki és kutatói munkakörökben is.
