Több sebből vérzik a bérpótlék rendszere

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tavaly ősszel megfogalmazott követeléseire válaszul még decemberben jelentette be a kormány, hogy ez évtől szociális ágazati bérpótlékot vezet be. Balog Zoltán miniszter azt mondta akkor, hogy ez 5–11 százalékos béremelést jelent, és havi 6–17 ezer forinttal emeli meg a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti területen dolgozók fizetését.

A sztrájkbizottság ügyvivője, Szűcs Viktória viszont most azt hangsúlyozza, a miniszter által említett összegek bruttóban értendők, ráadásul a legmagasabb, 17200 forintos bérpótlékban csak az egyetemi és doktori végzettséggel is rendelkező, nyugdíj előtt állók részesülhetnek, ám ők ketten vannak az országban. A szociális dolgozók többsége érettségi utáni felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, amivel pályakezdőként havi bruttó 6500 (nettó 4258), nyugdíj előtt állóként havi bruttó 11700 (nettó 7664) forint bérpótlékra jogosult. Ez utóbbiak alig a dupláját sem kapják kézhez annak a nettó 3900 forintnak, amit a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és csupán 100-200 forint a különbség az azonos munkatapasztalattal, de eltérő iskolai végzettséggel rendelkezők között.

Szűcs Viktória szerint további gondot jelent, hogy mivel a rendeletet nem volt alkalmuk véleményezni – ugyanaznap kapták meg, mint amikor a közlönyben megjelent -, nem volt módjuk érdemi változtatásokra. Márpedig nem csak a pótlékok problémásak, hanem az is, hogy a rendelet csak a közalkalmazottakra vonatkozik. A dolgozók mintegy harmada egyházi vagy civil fenntartású intézményben dolgozik.