Európának új politikai realitással kell számolnia?

A cikkíró emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt szombati, Ukrajnára vonatkozó határozati javaslatára, amelyet Moszkva megvétózott. Peking tartózkodását Kína "világos álláspontjaként" magyarázza, úgy véli, az kifejezi a kínai kormány következetes tiszteletét valamennyi ország szuverenitása és területi integritása iránt. A Nyugat ukrajnai beavatkozása ugyanakkor zavart keltett a térségben, amire Oroszországnak válaszolnia kellett. A kérdés pedig most az, miként tudja a Nyugat és Moszkva úgy kezelni a problémát, hogy az ellentét ne fokozódjon tovább.

A Global Times szerint a Nyugat súlyos provokációk sorát hajtotta végre, mi több, szankciókat hirdetett Oroszország ellen. "Washington számára azonban világosnak kell lennie, hogy ezzel Vlagyimir Putyinnal szemben nem ér el eredményt" - fogalmaz az írás. Emlékeztet arra is, hogy a volt Szovjetunió felbomlása után egy sor, a keleti tömbhöz tartozó ország csatlakozott a NATO-hoz, s ez mind Moszkvára gyakorolt nyomást, amit a Nyugat most tovább fokozott.

Ami Ukrajnában történt, lényegében egy a Nyugat által támogatott "Oroszország-elleni színes forradalom" - állapítja meg a szerző, s szerinte Nyugaton számítani kellett Putyin reagálására. Hozzáteszi, a Nyugatnak alapjaiban kellene megváltoztatnia Oroszország-politikáját, ha azt szeretné, hogy Moszkva is megváltoztassa álláspontját a Krímmel és Ukrajnával kapcsolatban. A kompromisszumkészségnek mindkét oldalon meg kell mutatkoznia.

A Global Times végül előhúzza az "adut", és kettős mérce alkalmazásával vádolja meg azokat, akik most a területi integritás és a szuverenitás fenntartásának fontosságát hangoztatják. Miért nem tették ezt korábban? - teszi fel a kérdést, emlékeztetve a NATO 1999-es - ENSZ felhatalmazás nélküli - hetven napon át tartó jugoszláviai bombázására. A független Koszovó a Nyugat szüleménye - állapítja meg a Global Times, utalva arra is, hogy egyesek még Tibetet is országként emlegetik.

A hidegháború befejeződése óta a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, katonai támadások és szankciók sorát indította más országok ellen anélkül, hogy komoly kihívásnak lett volna kitéve. Oroszország esete más - utal az ukrán válságra, a Krím sorsára, illetve abban Moszkva szerepére a szerző. Szerinte a nemzetközi törvényeknek kellene a legfontosabb szerepet kapniuk a megoldásban, a kettős mérce, amely mindig Washingtonnak és a Nyugatnak kedvez, nem lehet ezúttal is a végeredmény - fogalmaz.

Hétfőn a kínai külügyminiszter-helyettes nyugalomra intette és önmérsékletre szólította fel az ukrán válságban érintett feleket, de nem kívánta kommentálni a krími népszavazást, illetve annak eddig ismert eredményét. Li Pao-tung Hszi Csin-ping elnök európai körútjáról tartott tájékoztatót. Kérdésre válaszolva megerősítette a kínai álláspontot, miszerint Peking az egyetlen járható útnak Ukrajnában a politikai rendezést, a párbeszédet tartja.