Tudatosabbak a fogyasztók

Több, mint ezren keresték meg személyesen vagy telefonon a „rezsipontokat” a felállításuk óta eltelt másfél hónapban – mondta lapunk érdeklődésére Pintér István. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatójának tájékoztatása szerint az általuk működtetett irodákban a legtöbben információkat kértek, főleg arról, hogyan kell értelmezni a csökkentést a szolgáltatói számlákon, de sok panasz is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztók szerint a számlák nem tükrözték a díjcsökkentést, illetve nem teljesült a társasházakra vonatkozó kötelezettség.

Pintér István emlékeztetett, hogy az NFH tavaly valamennyi közszolgáltatási területen (áram-, földgáz-, távhő-, víz-, szemétszolgáltatás, kéményseprés) széles hatásköri jogosítványokat kapott, így ezeken a területeken is nőtt a hatósági megkeresések száma.

A legtöbb panasz ugyanakkor, ahogyan évek óta mindig, a szavatossági és jótállási ügyekkel összefüggésben érkezett a hatósághoz. A főigazgató úgy látja, a panaszosok egyre kevésbé várják a hatóságtól, hogy megoldja helyettük az ügyüket, inkább információt, felvilágosítást kérnek ahhoz, hogy jogvitájukat saját hatáskörben intézhessék. „Ez mindenképpen a fogyasztói tudatosság növekedésére utaló tendencia” – véli.

A jogsértések, szabálytalanságok száma az NFH tapasztalatai szerint továbbra is a – sokszor kirándulással egybekötött, elsősorban az idősek tapasztalatlanságát és hiszékenységét kihasználó – termékbemutatóknál magas. Az árubemutatókat szervező cégeket tavaly is folyamatosan ellenőrizték, de a főigazgató szerint jelentős előrelépést jelent a hatósági munka hatékonyságának növelésében az az új jogszabály, amely valamennyi ilyen termékbemutatót bejelentés-kötelessé teszi. Így ugyanis sokkal jobban nyomon követhető, kontrollálható, szükség esetén pedig szankcionálhatók a jogsértő vállalkozások.

A hatóság nem csak a renitensek büntetésével igyekszik rendet vágni. Az úgynevezett „alternatív ösztönző eszközök” bevezetésének lényege, hogy a fogyasztóvédők nem csupán konstatálják, ha egy vállalkozás mindenben megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, hanem erről igazolást is kiállítanak, a jogkövető cég pedig felkerül a „pozitív listára”, amiről vásárlóit is tájékoztathatja a vállalkozás. „Mind a pozitív listás cégek számának folyamatos növekedése (jelenleg 2181 cég szerepel a listán), mind az ellenőrzési kifogásolási arány csökkenése egyértelműen mutatja, hogy a magyarországi vállalkozások jogkövető magatartása kezd általánossá válni” – fogalmazott Pintér István.

Ugyanakkor mindig akadnak olyan területek, amelyekre a hatóság fontosnak tartja felhívni a figyelmet: az idei Fogyasztói Jogok Világnapja például a mobiltelefonokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi jogokra összpontosított. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beérkezett panaszok, megkeresések alapján a téma nagyon is aktuális, mert bármennyire vonzó ajánlat olcsón – sok esetben nulla forintért – hozzájutni egy értékes készülékhez, nem biztos, hogy a mögöttes szerződés a legkedvezőbb kondíciókat nyújtja. És akkor még nem beszéltünk a két- vagy többéves „hűségnyilatkozatról”, amely a szolgáltatóhoz köti az ügyfelet egy olyan területen, ahol a technológiai fejlődés sokkal rövidebb idejű váltásokat eredményez – figyelmeztet az NFH főigazgatója.

Csaknem egymilliárd forint összbírság

A 2013-ban lefolytatott 47 témavizsgálat során a fogyasztóvédelmi felügyelőségek összesen 37 277 ellenőrzést végeztek, ezek több mint 30 százalékában észleltek hiányosságokat. Az első fokon eljáró felügyelőségek 5538, kötelezést tartalmazó határozatot hoztak meg, 3778 esetben szabtak ki fogyasztóvédelmi bírságot, összesen 945 923 800 forintot. A megyei és fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeket több mint 62 ezren keresték fel, a kérelmek és bejelentések száma az elmúlt évekhez képest tovább nőtt, és meghaladta a 28 ezret.