A volt ukrán államfő szerint puhák a nyugati szankciók

válság Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden gyenge kezű politikusok próbálkozásának nevezte Brüsszel és Washington szankcióit Moszkva ellen. Az Európai Unió 48-asra bővült feketelistájára legújabban tíz orosz vezető (köztük Dmittrij Kozak miniszterelnök-helyettes), valamit öt szakadár kelet-ukrajnai politikus került fel – beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással büntetik őket. Ehhez csatlakozott Tokió is, a japán külügyminisztérium szerint 23 orosz lett nem kívánatos személy, de a neveket még nem tették közzé. Viktor Juscsenko volt ukrán államfő tegnap Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva nem tartotta hatékonynak ezeket a lépéseket, helyettük komoly gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi retorziót sürgetett.

Orosz elemzők szerint a jelenleginél drasztikusabb lépések komoly problémát jelenthetnek Oroszországnak, igaz, csak hosszú távon. A Gazprom állami óriáscég mindenesetre azt fontolgatja, hogy felhagy néhány projekttel Kubában, illetve Venezuelában, ami azt is jelentheti, hogy már középtávon más energiapolitikára kénytelen Moszkva berendezkedni. A gazdaság megtorpanása egyelőre nem következett be, az idei első negyedévben még 0,9 százalékos növekedésről számoltak be Moszkvában. Az orosz diplomácia azt is közölte, hogy komoly következményei lesznek azoknak a lépéseknek, amelyekkel vállalataik érdekeit sértik, érvényes szerződéseket rúgnak fel.

A Kreml naponta megismétli: Kelet-Ukrajnában nincs szó semmilyen krími forgatókönyvről. Ez lényegében igaz, hiszen Donyeckben a függetlenségről, és nem az Oroszországhoz tartozásról írtak ki május 21-re népszavazást. Ugyanerre készülnek Luhanszkban is. Az oroszbarát szakadárok ultimátumot adtak a megyei vezetőknek, majd fegyveresek elfoglalták a központi adminisztráció épületét.