Itt a kormány válasza a strasbourgi ítéletre

Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden nyilvánosságra hozott döntés elsőfokú, Magyarországnak lehetősége van a bíróság nagykamarájához fordulni az ítélet miatt. Megjegyezte, a strasbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák.

A politikus úgy értékelte, hogy a testület közvetett jogsérelmet állapított meg, lévén az egyházak anyagi támogatásáról szó. Emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel "a bizniszegyházakat" akarták kiszűrni.

A bírák azt mondták ki, hogy Magyarországnak lett volna más lehetősége arra, hogy ezeket az egyházakat "enyhébb" módon - mint az újbóli nyilvántartásba vétel - kiszűrni, de azt nem mondták meg, mit lett volna ez a mód - közölte.

Rétvári Bence szerint azt kell tanulmányozni, hogy nagyon sokszor változott a törvényi szabályozás az elmúlt időszakban, és az ítélet az első verziókat figyelembe veszi, de lehetséges, hogy a most hatályos alaptörvényi és sarkalatos törvényi rendelkezéseket meg nem. Lehet, hogy most már a megváltozott jogszabályok miatt nem is aktuális ez az értelmezés, de ezt az ítélet pontos tanulmányozása után tudják csak megmondani - tette hozzá.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pert több, státusától megfosztott vallási közösség indította.