Sérti az egyházjogi törvény a kisegyházak jogait
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságStrasbourg A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Strasbourgban. Az indoklás szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás az állami támogatással visszaélő közösségek kiszűrésére. Elismerték a valódi vallási tevékenységet nem folytató „bizniszegyházak” elleni fellépést legitim állami célként, de kimondták: a felekezeteket nem lehet úgy megkülönböztetni, hogy az megítélésüknek ártson. A bírák szerint nem összeegyeztethető a vallási semlegesség követelményével, hogy egy politikai testülettől, a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.
Még 2012-ben az Alkotmánybíróság semmisítette meg az egyházjogi törvényt, de a parlament a kifogásolt részeket az alaptörvény részéve tette. A strasbourgi döntés nem kötelezi a magyar törvényhozást a jogszabály megváltoztatására. Összesen 17 kisegyház fordult a strasbourgi fórumhoz. A magyar állam képviseletét ellátó igazságügyi tárca lapunknak azt mondta, hogy tanulmányozzák az ítéletet.
Elmarasztalás
Magyarország megsértette az uniós jogot, mivel idő előtt (2012-ben) megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos 2014-ig szóló megbízatását – közölte tegnap az unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az ügyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.
