William Hague szólt arról is, hogy Nagy-Britannia nem tervez katonai beavatkozást Irakban. Hague, akit a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában a London által alkalmatlannak tartott Jean-Claude Juncker EU-bizottsági elnöki jelölésének lehetséges következményeiről kérdeztek, kijelentette: "túl korai lenne" már most arra a következtetésre jutni, hogy valószínűtlennek tűnik a további brit EU-tagsághoz elengedhetetlennek tekintett uniós reformok megvalósulása.
A külügyminiszter felidézte David Cameron brit miniszterelnök szavait, amelyek szerint a feladat Juncker jelölésével "nehezebbé vált". Hozzátette ugyanakkor: a Juncker jelöléséről döntő uniós csúcstalálkozó is hivatalosan rögzítette, hogy a mind szorosabb EU-integráció elve nem terjeszthető ki automatikusan mindegyik tagállamra. Hague szerint ez is az egyik jele annak, hogy érvényesülhetnek a brit reformigények.
William Hague mindazonáltal megismételte azt a hivatalos brit álláspontot, amely szerint az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciójának "csúcsjelöltjeként" számon tartott Juncker jelölésével az EP jogkörei szélesedtek az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács rovására. Londonnak - amellett, hogy a volt luxemburgi miniszterelnököt túlzottan föderalistának tartja - kezdettől fogva ez a legfőbb kifogása Juncker jelölésével szemben.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azokkal az egybehangzó hétvégi brit sajtóértékelésekkel, amelyek szerint az EU-csúcson történtek után Nagy-Britannia egy lépéssel közelebb került az Európai Unió "kijárati ajtajához", William Hague a vasárnapi BBC-műsorban csak annyit mondott: a brit EU-tagság jövőjéről végső soron a brit választóknak kell majd dönteniük, annak ismeretében, hogy milyen eredményekkel járnak az EU-reformról és a brit-EU viszonyrendszer átalakításáról London által tervezett tárgyalások.
David Cameron tavaly bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A vasárnapi BBC-műsorban William Hague az iraki helyzetről szólva kijelentette: "nem lenne bölcs dolog", ha Nagy-Britannia "a jelenlegi helyzetben" katonai beavatkozást hajtana végre Irakban. A brit külügyminiszter szerint ha lesz is bármilyen külső katonai közbelépés, ahhoz az Egyesült Államoknak vannak meg a legmegfelelőbb eszközei és kapacitásai. Hague szerint a brit kormány "sokféle módon" segítheti az iszlamista felkelőkkel harcoló iraki kormányt, de nem tervez és nem is fontolgat katonai beavatkozást Irakban.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt években egyetlen iraki kormánynak sem sikerült a szektariánus megosztottságból az egység felé terelnie Irakot és annak vezetését. Nem London feladata kijelölni az iraki miniszterelnök személyét, de olyan új kormányra van szükség Irakban, amely ezt a problémát kezelni tudja - tette hozzá Hague.
