Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az alkotmányjogi panaszt, amely a nemzeti vagyonról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvények egyes részei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
„A határozat indokolása szerint önmagában az, hogy a panaszosok hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, amelyből rendszeres jövedelemre tettek szert, nem jelenti azt, hogy az említett gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető” – olvasható az Ab honlapján.
A vállalkozás joga pedig nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga egy meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A törvényalkotó által választott szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát az Ab nem vizsgálhatta.
„Az indítványozók hivatkoztak arra, hogy az állam nem kompenzálta a kieső bevételeiket, továbbá arra is, hogy a dohánytermék-kiskereskedelemből való kizárásuk miatt az árbevételük és a nyereségük csökken, és ennek következtében csökken a vállalkozásuk egészének piaci értéke” – áll az indoklásban. Az indítványozók szerint a támadott törvényi rendelkezések vagyoni értékű jogot vontak el tőlük normatív aktussal, megfelelő ellentételezés nélkül. Azzal is érveltek, hogy jogos várományuktól, a jövőbeni profittól is megfosztotta őket az állam, és épp ez okozza számukra a legnagyobb kárt. „A kártalanítás elmaradása álláspontjuk szerint aránytalanná tette az állam részéről az indítványozók tulajdonába történt beavatkozást” – áll a dokumentumban.
A Magyar György és társai által benyújtott alkotmányjogi panaszban úgy indokolják kérelmüket, hogy az ügy „kiváló alkalmat teremt annak tisztázására, hogy hol húzódnak az állami gazdaságszervezés jogállami korlátai. Másként fogalmazva: a jogalkotó korlátlanul bővítheti-e az állam kizárólagos gazdasági tevékenységi körét?”. Úgy vélik, hogy sarkalatos törvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény sem utalhat önkényesen az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körébe egyes tevékenységeket. Ez ugyanis végső soron szerintük a piacgazdaság felszámolását és az állami tervgazdálkodás bevezetését eredményezné. Szerintük az állam a határozatlan időre kiadott engedélyek esetében kártalanításra lett volna köteles. Az a jogalkotói cél pedig, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak dohánytermékhez, az eddigi szabályozással is biztosítható volt.
Paks: nem tarthatnak népszavazást
Nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítéshez szükséges hitelről - erről is döntött ma az Alkotmánybíróság. Az indoklás egyszerű: a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel összefüggő.
Jávor Benedek, a PM akkori társelnöke, valamint Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke január 31-én országos népszavazási ív mintapéldányát nyújtotta be az NVB-hez, amelyen a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"
Az NVB a népszavazási ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta arra hivatkozva, hogy a kérdés az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kihirdetett, a magyar és az orosz kormány közti egyezményben foglalt kötelezettségeket érinti. Az alaptörvény szerint azonban érvényes nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről nem lehet országos népszavazást tartani. A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát, most pedig az Ab is.
Karácsony Gergely a döntésről azt mondta, véleményük szerint az Ab-nak ebben az ügyben tartalmilag kellett volna vizsgálnia a Kúria korábbi döntését. Ha a Kúriának igaza lenne, akkor a 2004-es vagy a 2008-as népszavazásokat sem lehetett volna megtartani - jelentette ki.
Egy csapás a három csapásra
Döntöttek a három csapás szabályáról is, ebben szembement az Ab a kormány elképzeléseivel. Alkotmányellenesnek minősítette ugyanis a Btk. büntetéskiszabással kapcsolatos szigorúbb halmazati szabályait, amelyek szerint a legalább három, ember elleni erőszakos bűncselekményt elkövetőkre esetenként kötelezően életfogytiglant kell kiszabnia a bírónak.
Az Ab közleményében hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek nem a teljes három csapás, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve.
Az indoklásban kiemelték: az Ab-nek nem feladata büntetőpolitikai célok, követelmények helyességéről és indokairól, így különösen azok célszerűségéről és hatékonyságáról dönteni.
Az Alkotmánybíróság döntése ellenére továbbra is garantálható a leghatározottabb fellépés a bűnözőkkel szemben - reagált a Fidesz. Annak köszönhetően, hogy a kormány a büntető törvénykönyvben súlyosbította a visszaeső bűnelkövetőkre kiszabható büntetéseket, az emberek biztonsága és biztonságérzete jelentősen nőtt - fogalmaztak.
