Fuldoklik a kamara az etikai ügyekben

„El kell gondolkodni azon, nem kellene-e változtatni a jogalkotónak, hogy objektívebbé tegyék a rendszert. Hogy olyan szakértőkre támaszkodhasson a bíróság, akik valóban függetlenek” – fogalmazott Stubeczky Sarolta tanácsvezető bíró a négy halálos áldozatot követelő balesetet okozó szlovák Eva Rezesová ítélethirdetésekor. Az eljárás során két szakértőt is kizártak elfogultság miatt a perből.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) Elnöksége az ítéletet követő napokban úgy döntött, az Etikai Bizottságnál kezdeményezi a Rezesová-perből kizárt két szakértővel, Melegh Gáborral Kovács Miklóssal szembeni etikai eljárás soron kívüli lefolytatását. Ugyanakkor mindkét igazságügyi szakértő maga is kérte az etikai eljárás mielőbbi megindítását, hogy tisztázhassák az ellene felhozott, rájuk nézve sérelmes megállapításokat.

A kamara évek óta eredménytelenül követeli a jogalkotótól, felügyeleti szervektől a szakértők szakmai és egyéb alkalmasságának a folyamatos vizsgálatát – hívja fel a figyelmet a kamara honlapján olvasható írásában Agárdi Tamás, MISZK megbízott elnöke. A gond alapvetően abból fakad, hogy a szakértői listára kerüléshez elég a diploma, semmilyen szakmai tapasztalatot nem várnak el és alkalmassági vizsgálat sincs. „Fuldoklik a kamara az etikai ügyek intésében, akadozik a szakértők kötelező továbbképzésének a bevezetése” – sorolja Agárdi Tamás.

Ám nemcsak a bíróság és saját kamarájuk, hanem a rendőrség, az ügyészség és az alapvető jogok biztosának jelentése, valamint „társadalmi jelzések” is megerősítették, hogy sok a probléma az igazságügyi szakértéssel. E jelzések alapján az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a "problématérképet", és a tárca október közepéig azt is nyilvánosságra hozza, milyen módon javasolja orvosolni ezeket a problémákat – közölte a napokban egy sajtóbeszélgetésen Patyi Gergely államtitkár.

Kiemelte: a feltárt problémák alapján egyértelmű a tárca számára, hogy erősítenie kell a szakértők függetlenségét, pártatlanságát. Ám ez, a MISZK elképzelésével ellentétben nem a kamara kompetenciája lenne, ehelyett tudományos értékelést vezetnének be például a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek vagy kutatóműhelyek bevonásával. A szakmai kompetenciák értékeléséhez a tárca külső minőségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza.

Patyi Gergely azt is mondta, hogy bár a szakértői kamara feladata a fegyelmi és etikai kérdésekben az eljárások lefolytatása, megfelelő eljárási és büntetési rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy sem az esetleges korrupció, sem a plágium ne maradjon büntetlenül.

Több százezer vélemény

Az országban jelenleg 4600–4800 igazságügyi szakértő dolgozik, majdnem 300 szakterületen. Az olyan ismertek mellett, amilyen az orvos-, az adó-, a biztosítás vagy az írásszakértői, létezik például húsipari, gépészete vagy épületfizikai igazságügyi szakértő is. A különleges szakértelmet igénylő igazságügyi szakértőket foglalkoztató Igazságügyi Szakértő és Kutatóintézet munkatársainak a segítségét csak tavaly majdnem 43 ezer ügyben kérték, de összesen évente több százezer szakértői vélemény születik az országban.