Negyedóráig sem tartott a késő esti vita a képviselők ingyen autópálya-használatáról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb tucat törvényjavaslat megy át a törvényhozáson ma és holnap. A fevezetés nem hozta lázva a képviselőket: előbb döntöttek arról, hogy az Igazságügyi bizottság szavazzon helyettük az idei önkormányzati és nemzetiségi választásokról készült NVB-beszámolóról, valamint a Vállalkozásfejlesztési bizottságot, hogy a kkv-k 2011-2012-es helyzetéről szóló beszámolóról döntsön. Majd jöhettek az igazságügyi percek: elfogadták előbb az ügyészség 2009 és 2013 közti, utána a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal 2013-as beszámolóját. Ezután egy nemzetközi szerződés jött: a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási törvényjavaslatot fogadták el.
A lényeg pedig ezután jön: a költségvetést megalapozó törvénycsomagról szavaznak, közvetlenül utána pedig elfogadhatják a 2015-ös büdzsét. Érdemi változtatás nélkül fogadhatja el a jövő évi költségvetést a parlament, holott a benyújtáshoz képest sokminden megváltozott. Nemcsak az derül ki, hogy teljesen új lesz a fizetős autópálya-rendszer, de az is, hogy bizonytalanná vált az inflációs előrejelzés, és a növekedéssel is lehetnek gondok.
A 2015-ös költségvetésről bővebben itt olvashatnak.
Majd rányomták a gombot a trafiktörvényre, amellyel egyetlen állami elosztót tesznek be a rendszerbe, és a médiapiaci törvényről is szavaztak - erről bővebben itt. Ennél azonban megbicsaklott a törvénygyár: a minősített többséget igénylő módosító javaslatok szavazásánál nem nyomott gombot elég fideszes képviselő, egyetlen szavazat hiányzott. Egy rövid ügyrendi vita után, hogy szavazhatnak-e a teljes törvényjavaslatról így is, elfogadták a törvényjavaslatot - a korábbi kétharmados módosítók nélkül.
Arra Török Gábor hívta fel a figyelmet a Facebook-oldalán: 132 fideszes képviselő ül csak bent a teremben - vagyis elvileg blokkolni lehetne a kétharmadot. Hogy ez mégsem valósulhat meg, annak az az oka, hogy az ellenzékből két politikus hiányzik az ülésről: Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc.
A Jobbik sajtóosztálya azt írta: "Vona Gábor a Parlament mai munkájában betegség miatt nem tudott részt venni. A Jobbik elnöke tegnap orvosi ügyeleten volt, antibiotikumos kúrája és állapota miatt a mai napon képviselői munkáját nem tudta volna felelősen ellátni".
Az a képviselő, aki unja a gombnyomogatást, ekkorra már tényleg rosszul lehetett: utána még a központi címregiszterről, a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, a szociális ellátásokról, a pénzügyi törvénycsomagról és a honvédek jogállásáról szavaztak, végül pedig az ellenzék négy tárgysorozatba vételi kérelméről.
A jobbikos Volner János pártjától meglepő szabadpiac-párti beszéddel állt elő: szerinte a fideszes haveroknak osztogatás miatt nem működik a verseny, és hiba afelé vinni a gondolkodást, hogy várjanak csak az emberek, majd az állam megoldja a gondokat. A Fidesz napirend előtti felszólalójaként Rogán Antal arra tért vissza, hogyan trükköztek az MSZP-s kormányok a költségvetésekkel, amire válaszul Varga Mihály mondta fel újra az idei büdzsé dicséretét. A napirend előtti körben rajtuk kívül a KDNP-s Firtl Mátyás a soproni népszavazásról emlékezett meg, az LMP-ből Ikotity István pedig az egészségügy problémáit sorolta.
Miután túljutottak a napirend előtti felszólalásokon, bizottsági módosítók vitájával indul a nap. Előbb a költségvetést megalapozó csomag módosítását beszélik át (ebben szerepel például az a pont is, amellyel az M0-ás autóutat fizetőssé tehetik, vagy épp az a javaslat, hogy ha a gyerek nem jár óvodába, vonják meg a családi pótlékot). A törvényalkotási bizottság részéről Révész Máriusz mutatta be röviden a módosításokat. Az ellenzéki kritika azzal indult: átláthatatlan volt a bizottsági munka. Tukacs István (MSZP) ezt azzal folytatta, hogy a magánnyugdíj-pénzek kezelését úgy rendezné a törvénycsomag, hogy semmit nem tudunk arról, miért és milyen hatékonysággal költötték el a korábban államosított 3000 milliárdot. A családi pótlék rendszerének átalakítása sem tetszik az ellenzéknek: szerintük súlyos következményekhez vezet, ha az óvodába járáshoz úgy kötik a családi pótlékot, hogy már három igazolatlan nap után is megvonhatják a támogatást.
A kormánytól Banai Péter Benő ígérte azt a vitában: hatvan napon belül nyilvánosságra hozzák a jelentést, mire mentek el a nyugdíjpénzek. A függetlenek közül Szelényi Zsuzsanna a kormány öt bűnéről beszélt a költségvetésben, de végül csak hármat lett ideje elmondani: mindenre sajnálja a Fidesz a pénzt, csak az államra nem, 15 új adó, illetve adóemelés van a törvényekben, illetve a szegényeket terhelik. A jobbikos Z. Kárpát Dániel pedig azt mondta: a 27 változásból 22 súlyosan érinti a magyar családokat, összesen százmilliárdos nagyságrendű lesz a terhelés.
Ezután jöttek a módosítók az újabb trafiktörvényhez. A fideszes Völner Pál szerint nemkívánatos piaci jelenségek miatt kell szabályozni a dohánytermékek beszerzését, a dohánykiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen és tiszta forrásból látja majd el a feladatát. Az ellenzék erre azzal vágott vissza: a javaslat a lenyúlásról szól, egy felesleges vállalkozást iktatnak be a rendszerbe. A szabályozás szerintük dobozonként 130 forintos áremelkedést hozhat.
A következő napirendi pont a médiapiaci törvény módosító csomagja volt - ez a javaslat tenné kötelezővé, hogy a köztévé két új csatornája is kerüljön be az alapcsomagokba, más kereskedelmi tévék kárára. A kormánypárti felszólalók persze elsősorban nem ezt emelték ki, hanem azt, hogy a közmédia négy cégét egybeolvasztják - a fideszes vélemény szerint ez hatékonyabb közszolgálatot hozhat. Az ellenzék szerint a csatornakiosztás jelenti a nagy bajt, miután az alapcsomagban szinte csak a köztévé adói lesznek ott - a fideszes Turi-Kovács Béla erre válaszolta azt, hogy "olyan közmédia nem létezik, amelyik csakis az ellenzék hangját közvetítené, mert még a BBC sem ilyen." Igaz, szerinte "olyan műsorokat kéne csinálni, amelyek tényleg nemzetiek lennének, és amelyek tényleg nemzeti szolgáltatást tudnak adni". Az előterjesztő Dunai Mónika pedig úgy indokolt: "az, hogy kiszorulnak-e a kereskedelmi médiumok az alapcsomagból, azt nem mi döntjük el, az a szolgáltatók döntése lesz. mi csak azt javasoltuk ebben a törvényjavaslatban, hogy a közszolgálati csatornák kerüljenek bele a csomagba, hogy jobban elláthassák a közszolgálatiságot".
A nagy szavazási hullám után egy óra pihenőt kaptak ajándékba a képviselők, amint pedig annak vége lett, bizottsági jelentések és módosítók vitájával folytatták a munkát. Szóba került volna a hűség falvairól, valamint a magyar zászló és címer napjáról szóló javaslat (előbbihez végül senki nem szólt hozzá), de az igazán fontos pont ezeket követi: a vasárnapi zárva tartás módosítóit tárgyalták. És még mindig nincs vége: a kiotói jegyzőkönyvhöz kapcsolódó törvénymódosításokkal még csak ráhangolódnak, akik üzletről és egészségről akarnak beszélni, a trafiktörvény újabb módosítása pedig csak azután kezdődött. Később egészségügyi csomagról vitáztak, majd a köznevelési törvény, a pénzügyi szolgáltatásokról szóló csomag és végül agrártörvények.
Végül a nap utolsó napirendi pontjaként este 10 után az országgyűlésről szóló törvény (benne a képviselők kvázi ingyen útdíjával) került napirendre. Erről a javaslatról a házszabálytól eltérve tárgyaltak, amelyben minden frakció 5-5 percet kapott volna a felszólalásokra - végül ezt sem használták ki a képviselők, alig 14 perc alatt lement a vita.
A jobbikos Volner János pártjától meglepő szabadpiac-párti beszéddel állt elő: szerinte a fideszes haveroknak osztogatás miatt nem működik a verseny, és hiba afelé vinni a gondolkodást, hogy várjanak csak az emberek, majd az állam megoldja a gondokat. A Fidesz napirend előtti felszólalójaként Rogán Antal arra tért vissza, hogyan trükköztek az MSZP-s kormányok a költségvetésekkel, amire válaszul Varga Mihály mondta fel újra az idei büdzsé dicséretét. A napirend előtti körben rajtuk kívül a KDNP-s Firtl Mátyás a soproni népszavazásról emlékezett meg, az LMP-ből Ikotity István pedig az egészségügy problémáit sorolta.
Miután túljutottak a napirend előtti felszólalásokon, bizottsági módosítók vitájával indul a nap. Előbb a költségvetést megalapozó csomag módosítását beszélik át (ebben szerepel például az a pont is, amellyel az M0-ás autóutat fizetőssé tehetik, vagy épp az a javaslat, hogy ha a gyerek nem jár óvodába, vonják meg a családi pótlékot). A törvényalkotási bizottság részéről Révész Máriusz mutatta be röviden a módosításokat. Az ellenzéki kritika azzal indult: átláthatatlan volt a bizottsági munka. Tukacs István (MSZP) ezt azzal folytatta, hogy a magánnyugdíj-pénzek kezelését úgy rendezné a törvénycsomag, hogy semmit nem tudunk arról, miért és milyen hatékonysággal költötték el a korábban államosított 3000 milliárdot. A családi pótlék rendszerének átalakítása sem tetszik az ellenzéknek: szerintük súlyos következményekhez vezet, ha az óvodába járáshoz úgy kötik a családi pótlékot, hogy már három igazolatlan nap után is megvonhatják a támogatást.
A kormánytól Banai Péter Benő ígérte azt a vitában: hatvan napon belül nyilvánosságra hozzák a jelentést, mire mentek el a nyugdíjpénzek. A függetlenek közül Szelényi Zsuzsanna a kormány öt bűnéről beszélt a költségvetésben, de végül csak hármat lett ideje elmondani: mindenre sajnálja a Fidesz a pénzt, csak az államra nem, 15 új adó, illetve adóemelés van a törvényekben, illetve a szegényeket terhelik. A jobbikos Z. Kárpát Dániel pedig azt mondta: a 27 változásból 22 súlyosan érinti a magyar családokat, összesen százmilliárdos nagyságrendű lesz a terhelés.
Ezután jöttek a módosítók az újabb trafiktörvényhez. A fideszes Völner Pál szerint nemkívánatos piaci jelenségek miatt kell szabályozni a dohánytermékek beszerzését, a dohánykiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen és tiszta forrásból látja majd el a feladatát. Az ellenzék erre azzal vágott vissza: a javaslat a lenyúlásról szól, egy felesleges vállalkozást iktatnak be a rendszerbe. A szabályozás szerintük dobozonként 130 forintos áremelkedést hozhat.
A következő napirendi pont a médiapiaci törvény módosító csomagja volt - ez a javaslat tenné kötelezővé, hogy a köztévé két új csatornája is kerüljön be az alapcsomagokba, más kereskedelmi tévék kárára. A kormánypárti felszólalók persze elsősorban nem ezt emelték ki, hanem azt, hogy a közmédia négy cégét egybeolvasztják - a fideszes vélemény szerint ez hatékonyabb közszolgálatot hozhat. Az ellenzék szerint a csatornakiosztás jelenti a nagy bajt, miután az alapcsomagban szinte csak a köztévé adói lesznek ott - a fideszes Turi-Kovács Béla erre válaszolta azt, hogy "olyan közmédia nem létezik, amelyik csakis az ellenzék hangját közvetítené, mert még a BBC sem ilyen." Igaz, szerinte "olyan műsorokat kéne csinálni, amelyek tényleg nemzetiek lennének, és amelyek tényleg nemzeti szolgáltatást tudnak adni". Az előterjesztő Dunai Mónika pedig úgy indokolt: "az, hogy kiszorulnak-e a kereskedelmi médiumok az alapcsomagból, azt nem mi döntjük el, az a szolgáltatók döntése lesz. mi csak azt javasoltuk ebben a törvényjavaslatban, hogy a közszolgálati csatornák kerüljenek bele a csomagba, hogy jobban elláthassák a közszolgálatiságot".
-->
