Újabb szerb-koszovói miniszterelnöki egyeztetés kezdődött

A tárgyalások mindhárom résztvevője új ebben a szerepkörben: a legutóbbi, tavaly megtartott ilyen jellegű eszmecserén még Catherine Ashton képviselte az Európai Uniót, Ivica Dacic a belgrádi, Hashim Thaci pedig a pristinai kormányt.

A megbeszélés esti kezdetekor Mogherini nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, csupán általánosságban adott hangot azon reményének, hogy az újrainduló konzultációsorozat eredményes lesz. Uniós tájékoztatás szerint a mostani ülés leginkább a hivatali elődök által elért eredmények értékelése jegyében zajlik, ami alapot adhat a szerb-koszovói viszony normalizálását célzó további főbb irányok kijelölésére.

A normalizálás legfőbb nehézsége abban áll, hogy minden gyakorlati problémára olyan megoldást, formulát kell találni, amely figyelembe veszi azt: Belgrád hivatalosan máig nem hajlandó elismerni a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó önálló államiságát. Annyit már sikerült elérni a normalizálás rögös útján, hogy Brüsszel hajlandó legyen hivatalos EU-tagjelölti jogállást adni Belgrádnak. A csatlakozási tárgyalások során azonban még hosszú szakaszt kell bejárni, és több vezető uniós politikus - így például Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke - nem rejti véka alá: az út végén Szerbiának el kell majd ismernie Koszovót.

A mostani találkozót meglehetősen feszült légkörben szervezték meg. A múlt héten Mustafa menesztette kormányából Aleksandar Jablanovic szerb nemzetiségű minisztert, hogy elejét vegye egy újabb kormányellenes pristinai tüntetésnek.

Az ügy előzménye, hogy Pristina saját igazgatása alá akarta vonni az észak-koszovói Mitrovica melletti Trepca bányát, a szerb kormány azonban határozottan tiltakozott ez ellen. A koszovói kormány később visszavonta az indítványt, a koszovói albán lakosság azonban erőszakba torkolló demonstráción követelte az egykori Jugoszlávia legnagyobb ólom-, cink- és ezüstbányájának átvételét, illetve Jablanovic menesztését.

Az EU és Koszovó között ugyanakkor a Koszovóból nagy számban távozók ügye jelent egyre súlyosabb problémát. A Nyugat-Balkánon egyedül a koszovóiaknak van szükségük vízumra az unióba való beutazáshoz. A Koha Ditore című pristinai napilap éppen ezen a napon idézett egy neve mellőzését kérő uniós diplomatát, aki szerint Pristinának nem a vízumliberalizációt kellene szorgalmaznia, hanem az uniós országokba illegálisan érkezők ügyével kellene foglalkoznia, szigorítania kellene az ellenőrzést a szerb-koszovói átkelőknél, és tájékoztatnia kellene a lakosokat arról, mi vár rájuk, ha útra kelnek.