131 igen és 65 nem szavazattal átment a Fidesz kétharmados javaslata a közigazgatási törvény módosításáról - vagyis hiába nincs már a kormánypártnak kétharmada, egy ellenzéki képviselő hiányzott az ülésről, így mégis meglett a minősített többség. A jegyzőkönyv szerint a Jobbik képviselője, Apáti István nem vett részt a szavazáson, a hivatalos indoklás szerint igazoltan volt távol. A Jobbik később azzal magyarázta a távolmaradást, hogy Apáti "halálos fenyegetéseket kapott a helyi cigánymaffia tagjaitól, ezért családjával maradt". Nincs semmilyen együttműködés a Fidesz és a Jobbik között - jelentette ki Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője.
A nap másik, kétharmadot igénylő szavazásánál, a jogállási törvényeknél egy kétharmados módosító javaslatnál viszont már nem jött össze a kétharmad - a teljes törvényjavaslatot így nem az eredeti formájában fogadta el a többség. Érdekesség, hogy ennél a szavazásnál sem a Jobbikon múlott az ellenzék sikere, hanem a Fideszből Kósa Lajos szavazott a frakciójával ellentétesen.
Két olyan szavazást is tartottak ma, amelyeknél a gombot nyomó képviselők kétharmadának igen szavazatára volt szükség. Ha az összes ellenzéki képviselő ott lett volna az ülésen, akkor a Fidesz 131 képviselője sem volna elég az elfogadáshoz. (A veszprémi győztes Kész Zoltán hivatalosan még nem vehette át a mandátumát, így továbbra is 197 fős a Parlament, ebből 131 képviselő kormánypárti, vagyis így sincs kétharmad.)
Ma szavaztak a jövedéki biztosíték mértékének változtatásáról, közérthetőbb nevén az alkoholszabályok átírásáról. Az indítvány alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz a tavalyi 22 millió helyett. Kalandos útja volt ennek a javaslatnak: tavaly novemberben, az adótörvények elfogadásakor 22-ről 150 millióra emelték volna, pár héttel később viszont ezt megváltoztatva úgy döntöttek, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a biztosíték mértékét - de csak 2016-tól. Gulyás Gergely emiatt hibát emlegetett és a határidőt idén március 1-re változtatta volna, amire viszont a Miniszterelnökség úgy reagált, hogy nem lesz sem sávosság, sem 150, sem 22 milliós határ, hanem leviszik az értéket 20 millióra.
Újabb brüsszeli hadjáratot lát a rezsibiztos
Az MSZP-s Lukács Zoltáné volt a nap első felszólalása: a szocialista képviselő arról beszélt, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt tömegek veszthetik el a munkájukat. Neki válaszolva Tállai András államtitkár azt mondta: a kormány azokat képviseli, akik vasárnap nem tudnak a családjukkal lenni. Az LMP-ből Ikotity István a roma önkormányzat elleni korrupciós vádakról beszélt, neki válaszolva Rétvári Bence azt mondta: az ellenzék mintegy tíz perces megtekintés alatt nem alkothatott megfelelően véleményt, de a vitatott tételek is csak pár százalékát adják a teljes projektnek. A KDNP-s Földi László Cegléd és környéke történelméről emlékezett meg napirend előtt, a jobbikos Szávay István pedig arról beszélt, hogy Ságvári Endre nevét nem volna szabad használni közintézmények neveként.Brüsszel újabb hadjáratot indít a magyar családok ellen - ezzel a harcias címmel szólalt fel napirend előtt a fideszes Németh Szilárd. A képviselő az újabb kötelezettségszegési eljárásokról beszélt: szerinte valójában a rezsicsökkentés eredményeit támadják, hiába a több százezer támogató magyar aláírás, vagy épp a Békemenetek. Aradszki András államtitkár szerint több országot is érint a kötelezettségszegési eljárás, ami azt is jelzi, hogy baj lehet az európai uniós energiacsomaggal.Döntöttek a paksi beruházással kapcsolatos törvényjavaslatról is. A csomag politikailag legérzékenyebb részéről, a beruházást megalapozó adatok titkosításáról úgy határozott a törvényalkotási bizottság, hogy 15 év helyett 30 évre szóljon, a többség ezt elfogadta. A kormány szerint a nemzetbiztonság indokolja a titkosítást, az ellenzék azonban állítja, nagy a korrupciós kockázat.
A módosítások egyrészt magára a beruházásra vonatkoznak (projektörvény) másrészt a területet érintő, egyes törvényeken igazítanak. A változások minden olyan beruházásra kiterjednek, amelyek a magyar-orosz nukleáris megállapodásban foglaltak megvalósításához kapcsolódnak. Így például az összes érintett vállalkozásnak kell majd telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznie. A közbeszerzési törvény szempontjából minden szerződés EU-n kívüli, nemzetközi szerződésnek tekintendő. Emögött vélhetőleg az áll, hogy azokat az orosz Roszatom köti majd a beszállítóival. A változtatások (a fedezetkezelésre és az alkalmassági határidőkre vonatkozó) könnyítéseket tartalmaznak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szabta kötelezettségek alól. Fontos kikötés, hogy a beruházással kapcsolatban semmiféle zálogjog nem köthető ki, és zálogjog nem is keletkezhet. Az alvállalkozó a foglalkoztatottainál az érintett, vagy hasonló iparágban alkalmazott átlagjövedelmeket köteles alapul venni. Minden szerződés adataihoz való hozzáférés megtagadható viszont – kivéve a bíróságok, hatóságok és más, arra feljogosított szervezet adatkérése –, ha az adat közlése nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi tulajdont érő jogot sértene. Viszont a beruházási döntést megalapozó adatok 15 évig eleve titkosak, de ez az a fent említett határidő, amely most 30 évre véglegesedett.
Ma szavaztak ezen kívül a földgázellátásról szóló, valamint a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokról, illetve az EU és Mongólia közti partnerségi megállapodás kihirdetéséről.
A szavazások után megkezdődött a vita a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról, majd a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak felméréséről. Ez egy 2016-os részcenzust készítene elő, a két közti félidőben. Részleteket sok szempontból még nem ismerünk, L. Simon László a vitazárójában erről azt mondta: "szeretem, amikor megkérdezik tőlem egy általános vita során, hogy a törvény elfogadása után a részletszabályok hogyan fognak alakulni, de ne előzze meg a kocsi a lovat, bízzuk a kormányra a részletszabályok megalkotását". Ezután az agrártámogatási törvények módosításáról tárgyaltak, majd a Kossuth-szobor avatási idejére szünetet rendeltek el. Miután annak vége, a Városliget átépítéséről kezdődött meg a vita. Hoppál Péter az előterjesztők nevében arról beszélt: a Városliget teljes megújítása és komplex fejlesztése a cél. Európa legnagyobb múzeumi fejlesztése mellett kibővül a park is - mondta. A javaslat kibővíti az átépítésben érintett épületek körét, valamint a Városliget Zrt. kezelésébe adja ezeket - tette hozzá Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka. Az MSZP-s Kiss László azt tette hozzá mindehhez: sem a civileket, sem a helyi lakosokat nem kérdezték meg a beruházásról, ráadásul a cégnek, ami nyert, kivételesen nagy jogosultságai lettek.
Később, várhatóan már az este a Nemzeti Energiastratégiáról, valamint a kereskedelmi törvény módosításáról tárgyalnak majd.
Brüsszel újabb hadjáratot indít a magyar családok ellen - ezzel a harcias címmel szólalt fel napirend előtt a fideszes Németh Szilárd. A képviselő az újabb kötelezettségszegési eljárásokról beszélt: szerinte valójában a rezsicsökkentés eredményeit támadják, hiába a több százezer támogató magyar aláírás, vagy épp a Békemenetek. Aradszki András államtitkár szerint több országot is érint a kötelezettségszegési eljárás, ami azt is jelzi, hogy baj lehet az európai uniós energiacsomaggal. -->
