Gigantikus állami pénzpumpát kötöttek az ágazatra, beindult a gépezet: Budapest szóba se jöhet, ezért bukhatja a főváros a pénzcunamit

Tavaly az ötödével (19,8 százalékkal), 582 gigawattal nagyobb megújulóenergia-kapacitást telepítettek világszerte, mint 2023-ban. Ez a legnagyobb éves bővülés a 2000-es nyilvántartás kezdete óta – mutatta ki a Nemzetközi Megújuló-energia Ügynökség (Irena), amelynek a 2024-es megújulóenergia-termelési költségekről írt tanulmányából a Magyar Geotermális Egyesület (Mgte) idézett a földhőre összpontosítva.

A növekedést a napelemes fotovoltaikus rendszerek (PV) vezették, a teljes mennyiség 77,8 százalékát téve ki. Ezt követte a szélenergia 114,3 gigawattal. A bővítések az év végére a teljes globális telepített megújulóenergia-kapacitást 4443 gigawattra emelték.

A múlt év végén a geotermikus erőművek a világszerte telepített megújulóenergia-termelőkapacitás 0,35 százalékát tették ki, összesen körülbelül 15,4 gigawatt beépített kapacitással. A teljes beépített kapacitás ekkor 56 százalékkal magasabb volt, mint 2010-ben. Ez a kapacitás többnyire aktív geotermikus területeken helyezkedett el. Az öt legnagyobb kumulatív beépített kapacitással rendelkező ország az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Mexikó és Új-Zéland volt.

Nagy szórással estek a naperőmű-telepítési költségek

2022 és 2024 között a megújulóenergia-források teljes telepítési költségei (TIC) globálisan csökkentek, bár jelentős regionális eltérésekkel.

• A napelemes fotovoltaikus rendszerek esetében volt a legegyenletesebb a csökkenés, India érte el a legalacsonyabb költséget, 525 dollár per kilowattal. Ezt követte Kína, míg az EU és az Egyesült Államok továbbra is drágábbak maradtak a strukturális és szabályozási tényezők miatt.
• A szárazföldi szélenergia költségei Kínában és Indiában folyamatosan estek, de a nyugati piacokon továbbra is magasabbak maradtak.
• A tengeri szélenergia költségei Kínában meredeken zuhantak, elérve az 1520 dollárt kilowattonként, szemben az EU-ban és az Egyesült Államokban tartósan magas költségekkel.
• A vízenergia továbbra is nagymértékben telephelyfüggő; Indiában és Kínában a költségek viszonylag alacsonyak voltak, míg az Egyesült Államokban 2023-ban ugrásszerűen megnőttek, amikor a költségek elérték a kilowattonkénti 7460 dollárt.
• A bioenergia költségei nagyjából stabilak voltak, az EU a magasabb kategóriába tartozott.
• A geotermikus energia továbbra is tőkeigényes maradt, különösen az EU-ban, ahol a költségek elérték a 12 ezer dollár per kilowattot, míg Kína és az Egyesült Államok alacsonyabb értékeket tartott fenn.
• A CSP (concentrating solar power) a legnagyobb visszaesést regisztrálta, nevezetesen Kínában, ahol a költségek a 2022-es szinthez képest a felére csökkentek, 2252 dollárra estek kilowattonként.

A földhő hasznosítása kerül a legtöbbe

A földhőprojektek jellemzően lényegesen nagyobb tőkebefektetést igényelnek, mint a napelemes fotovoltaikus rendszerek, a vízenergia, valamint a szárazföldi és tengeri szélenergia. Az Irena adatbázisa szerint a teljes telepítési költség 2024-ben 6724 és 1217 dollár között mozgott kilowattóránként. A geotermikusenergia-termelő erőmű fajlagos költségei olyan tényezőket tartalmaznak, mint

• a feltárásnak,
• az erőmű berendezéseinek,
• az építésének

a költsége. Ezenfelül költeni kell a víz- és gázüzemű berendezésekre, és megjelennek a pénzügyi költségek. 2024-ben a globális súlyozott átlagos telepítési költség 4015 dollár per kilowatt volt, 15 százalékkal kisebb a 2023-asnál. A kiadások globális súlyozott átlagának ingadozását az új geotermikus erőművek korlátozott száma okozza, ugyanis a költségek alakulását nagymértékben befolyásolják a projektek üzembe helyezésének konkrét helyszínei.

Jól jött a hazai szabályozás változása

Két éve azzal a céllal változott meg a hazai geotermikus energiahasznosítás hatósági engedélyezése, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegye az ilyen projektek előkészületeit. Az azóta eltelt időszak fejleményeiről és tapasztalatairól Nádor Annamária, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) földtudományi szakreferense tartott előadást nemrég az Európai Geotermikus Kongresszuson Zürichben – erről szintén az Mgte számolt be. Felidézi, hogy 2023. március 1-jétől a több mint fél évszázadon át működött vízjogi engedélyezést egy három részből álló bányahatósági (SZTFH) engedélyezés váltotta fel. Ez alól a gyógyfürdők és a mezőgazdasági üzemek felmentést kaptak, ezekre továbbra is a vízjogi engedélyezés vonatkozniuk. A bányahatósági engedélyezés geotermikus kutatási engedély megszerzésével indul, amit geotermikus védőidom kijelölése követ, és szerződéskötés zár le. 

Közülük 20-ról még nem döntöttek. Eddig 22, kutatási engedéllyel rendelkező projekt mondható sikeresnek, közülük egy érte el az engedélyezési lánc végét. Sikertelen lett a maradék 91 kezdeményezés, ebből 40 azért, mert elutasították a kutatási kérelmet, 29 azért, mert a kiadott engedélyt maga a kérelmező adta vissza, és 22 azért, mert azt a hatóság visszavonta.

Stoptáblát kapott Budapest

A zürichi kongresszussal egy időben a hatóság mint bányafelügyelet elutasított több kérelmet. A budapestieket azért, mert azokat a Geotermikus Energia Bizottság (GEB) nem javasolta, mivel zárt geotermikus területen indultak volna. Ugyanakkor a bányafelügyeletnek nem kötelező igazodnia a GEB javaslatához, és az is fontos, hogy a geotermikus szempontból zárt területet kihirdető jogszabály csak a kutatási kérelmek benyújtása után született meg.

Állami pénz érkezik az ágazatba

Országosan azonban kedvező az irány: a Jedlik Ányos energetikai program ugyanis 12 milliárd forinttal ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását – ezt múlt héten csütörtökön jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese. A keret hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia-termelő rendszerek kialakítását segíti meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. Egy projektre legalább 1 milliárd forint ítélhető meg. Akár mind a 12 milliárd forint is egyetlen fejlesztésre fordítható. 

Czepek Gábor szerint a kormány minden eddigit felülmúló forrásmennyiséggel segíti elő, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon. A zöldenergia-termelők beépített teljesítménye őszre meghaladta a 9 gigawattot Magyarországon, de áramot egyelőre csak a 2,7 megawattos, turai kiserőmű termel. 

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy Magyarország már most Európa első öt országa közé tartozik a geotermikus energia hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program a kiváló hazai adottságokra építve összesen 41 milliárd forintos pályázataival pörgeti fel a tiszta energiahordozó további térnyerését.