BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Richard Branson is aláírta, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU-ban

Közös állásfoglalásban tettek hitet Nagy-Britannia EU-tagsága mellett ma a legnagyobb brit vállalatok vezetői.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilapban közzétett levelet 26 vállalatvezető írta alá, köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Mike Rake, a BT távközlési csoport és a Brit Iparszövetség (CBI) elnöke, Sir Roger Carr, a BAE Systems hadiipari csoport elnöke, Jürgen Maier, a Siemens ipari konglomerátum nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója, Carolyn McCall, az easyJet légitársaság vezérigazgatója, Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója és Sir Nigel Sheinwald, a Royal Dutch Shell olajipari óriáscég igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete.
   
Az aláírók a levél közzétételét arra a napra időzítették, amikor David Cameron brit miniszterelnök első ízben ismerteti hivatalosan az Európai Unió csúcstalálkozóján a többi uniós társállam vezetőivel a London által a brit EU-tagság fenntartásához elengedhetetlennek tartott reformköveteléseket.
   
A közös levél aláírói szerint Nagy-Britanniának minden egyéb meggondolást felülíró érdeke, hogy az Európai Unió tagja maradjon. Az EU a világ legnagyobb piaca félmilliárd fős lakosságával, Nagy-Britannia az unió tagjaként egyetlen egységes szabálygyűjtemény alapján kereskedhet az EU összes többi gazdaságával, emellett az EU által több tucatnyi más térséggel kötött szabadkereskedelmi megállapodások előnyeit is élvezi - érvelnek a brit nagyvállalati vezetők.
   
A levél szerzőinek számításai szerint Nagy-Britannia EU-tagságából mindegyik brit háztartásnak évente átlagosan 3 ezer font (1,3 millió forint) közvetlen anyagi előnye származik.
   
Az aláírók is elismerik az EU reformjának szükségességét, de érvelésük szerint Nagy-Britannia ezeket a reformokat a legjobb eséllyel az unió tagjaként tudja elérni, "nem pedig úgy, hogy kívülről dörömböl az ajtón".
   
A brit üzleti szféra képviselői rövid időn belül harmadszor fejtik ki nyilvánosan azt a véleményüket, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia. Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői - jórészt a csütörtöki közös levél aláíróival azonos vállalatvezetői kör - ugyancsak közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a Konzervatív Párt vezette brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (13 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent.
   
Sir Mike Rake, a BT és a CBI elnöke május végén, az iparszövetség éves üzleti vacsoráján elmondott beszédében külön is igen markánsan kiállt a brit EU-tagság mellett, hangsúlyozva azt a véleményét, hogy az EU-ban szükségesek ugyan a reformok, de Nagy-Britanniának a megreformált unióban a helye. Az Európai Unió üzleti lehetőséget jelent 500 milliós egységes piacával és 21 millió vállalatával, a munkaerő szabad áramlása pedig különösen fontos a brit vállalatok számára - hangsúlyozta a CBI elnöke.
   
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, akár EU-szerződések módosítása árán is.
   
A brit kormány ragaszkodni kíván például ahhoz, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
   
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
   
A csütörtöki brit sajtó ezzel összefüggésben kiemelt hangsúllyal tárgyalja az állami látogatáson Németországban tartózkodó II. Erzsébet királynő előző esti berlini beszédét, amelyben az uralkodó az európai megosztottság veszélyeire hívta fel a figyelmet.
   
The Guardian című vezető baloldali brit napilap értékelése szerint a királynő - akitől a törvényerejű brit politikai protokoll egyébként teljes semlegességet követel aktuálpolitikai kérdésekben - ezzel a kitétellel az eddigi legnyilvánosabb módon tett utalást arra, hogy nem szeretné, ha Nagy-Britannia a referendumon az EU-tagság feladására szavazna.
   
Hasonló véleményt fogalmazott meg a The Daily Telegraph. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint a királynő szavai "valószínűleg olyan értelmezést kapnak", hogy az uralkodó Nagy-Britannia további EU-tagsága mellett érvelt.

 

Kapcsolódó cikkek