A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilapban közzétett levelet 26 vállalatvezető írta alá, köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Mike Rake, a BT távközlési csoport és a Brit Iparszövetség (CBI) elnöke, Sir Roger Carr, a BAE Systems hadiipari csoport elnöke, Jürgen Maier, a Siemens ipari konglomerátum nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója, Carolyn McCall, az easyJet légitársaság vezérigazgatója, Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója és Sir Nigel Sheinwald, a Royal Dutch Shell olajipari óriáscég igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete.
Az aláírók a levél közzétételét arra a napra időzítették, amikor David Cameron brit miniszterelnök első ízben ismerteti hivatalosan az csúcstalálkozóján a többi uniós társállam vezetőivel a London által a brit EU-tagság fenntartásához elengedhetetlennek tartott reformköveteléseket.
A közös levél aláírói szerint Nagy-Britanniának minden egyéb meggondolást felülíró érdeke, hogy az Európai Unió tagja maradjon. Az EU a világ legnagyobb piaca félmilliárd fős lakosságával, Nagy-Britannia az unió tagjaként egyetlen egységes szabálygyűjtemény alapján kereskedhet az EU összes többi gazdaságával, emellett az EU által több tucatnyi más térséggel kötött szabadkereskedelmi megállapodások előnyeit is élvezi - érvelnek a brit nagyvállalati vezetők.
A levél szerzőinek számításai szerint Nagy-Britannia EU-tagságából mindegyik brit háztartásnak évente átlagosan 3 ezer font (1,3 millió forint) közvetlen anyagi előnye származik.
Az aláírók is elismerik az EU reformjának szükségességét, de érvelésük szerint Nagy-Britannia ezeket a reformokat a legjobb eséllyel az unió tagjaként tudja elérni, "nem pedig úgy, hogy kívülről dörömböl az ajtón".
A brit üzleti szféra képviselői rövid időn belül harmadszor fejtik ki nyilvánosan azt a véleményüket, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia. Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői - jórészt a csütörtöki közös levél aláíróival azonos vállalatvezetői kör - ugyancsak közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a Konzervatív Párt vezette brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (13 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent.
Sir Mike Rake, a BT és a CBI elnöke május végén, az iparszövetség éves üzleti vacsoráján elmondott beszédében külön is igen markánsan kiállt a brit EU-tagság mellett, hangsúlyozva azt a véleményét, hogy az EU-ban szükségesek ugyan a reformok, de Nagy-Britanniának a megreformált unióban a helye. Az Európai Unió üzleti lehetőséget jelent 500 milliós egységes piacával és 21 millió vállalatával, a munkaerő szabad áramlása pedig különösen fontos a brit vállalatok számára - hangsúlyozta a CBI elnöke.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, akár EU-szerződések módosítása árán is.
A brit kormány ragaszkodni kíván például ahhoz, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A csütörtöki brit sajtó ezzel összefüggésben kiemelt hangsúllyal tárgyalja az állami látogatáson Németországban tartózkodó II. Erzsébet királynő előző esti berlini beszédét, amelyben az uralkodó az európai megosztottság veszélyeire hívta fel a figyelmet.
The Guardian című vezető baloldali brit napilap értékelése szerint a királynő - akitől a törvényerejű brit politikai protokoll egyébként teljes semlegességet követel aktuálpolitikai kérdésekben - ezzel a kitétellel az eddigi legnyilvánosabb módon tett utalást arra, hogy nem szeretné, ha Nagy-Britannia a referendumon az EU-tagság feladására szavazna.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a The Daily Telegraph. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint a királynő szavai "valószínűleg olyan értelmezést kapnak", hogy az uralkodó Nagy-Britannia további EU-tagsága mellett érvelt.
