Jövőre indul a Mol MBA-főiskolája

Az egyik kulcsfigura a bolgár származású Anthony Radev, akit a McKinsey tanácsadó cégtől igazolt le a Mol igazgatósága, és aki szintén a nyolcvanas években épített ki semmivel sem pótolható kapcsolatrendszert például Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, illetve a Fidesz vagy akár a baloldali ellenzék számos vezető személyiségével.

Radev nevét már évekkel ezelőtt felfedezhettük a Corvinus angol nyelvű School of Management Master of Business Administration- (MBA) képzésének kuratóriumában, mások mellett Csányi Sándor OTP-vezérrel és Mol-alelnökkel, Hernádi Zsolttal vagy éppen Bod Péter Ákossal, Bojár Gáborral, Lakatos Péterrel, Christopher Mattheisennel, Somody Imrével, bankok és energiaszolgáltatók csúcsvezetőivel együtt.

A Mol tavaly létrehozta a School for Executive Education and Development (SEED) Nonprofit Zrt. nevű vezetőképzőt, amelynek célja, hogy Budapest adjon otthont egy európai színvonalú oktatási központnak, ahol Közép-Európa üzleti elitje pallérozhatná tudását. A célokhoz azonban az Andrássy úton működő intézmény is szűknek bizonyult. Információnk szerint ugyanis a Mol még az eddigi elképzeléseknél is többet, versenyképes térségi alternatívát kínálna, amely a már meglévő felsőfokú, nemzetközileg elismert MBA-képzéseknél olcsóbban nevelné ki akár a Mol következő vezető rétegét is.

Egy nemrég napvilágra került kormányhatározat – amelyről elsőként a Világgazdaság számolt be – leleplezte az olajcég addig nem nagyon reklámozott terveit, amelyek szerint a magyar állam a Mol új üzleti főiskolája, a Central European School of Business számára a cégnek adományozza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a volt Államigazgatási Főiskola) Ménesi úti oktatási komplexumát. Hogy pontosan mit kap ezért az állam cserébe, az egyelőre még nem világos, de az nyilvánvaló, hogy az erősen leharcolt épületegyüttes felújítása több száz milliós vagy akár milliárdos beruházást is igényelhet.

Ismereteink szerint az évi szintén százmilliós nagyságrendű üzemeltetési költségeket egy Mol által létrehozott alapítvány állná. Ehhez várják a csatlakozó cégeket, az OTP és a Richter neve is felröppent már, lapunk azonban a Richtertől megtudta: a vállalat nem kíván beszállni az alapításba.

Az iskola tanári karát mintegy harmincfősre tervezik: a tervek szerint nemzetközi nagyágyúk leigazolására készülnek, de a névsor valószínűleg erős átfedést mutat majd a fent felsorolt Corvinus-kötődésű üzletemberekkel is – a rektori szék várományosa állítólag Anthony Radev. MBA-képzést évfolyamonként kevesebb mint száz tanuló hallgatna, felső vezetői, coachingtréningeket pedig mintegy 80 főnek tartanának.

A Mol célja, hogy az iskola a világ hasonló intézményeinek krémjébe kerüljön, érzékelhetően kevesebb tandíj mellett. Az egész kezdeményezés mögött az a szándék áll, hogy a Mol és a többi közép-európai vállalat is olcsóbban tudja kiképezni vezetőit. Ennek nyomán a térségben dolgozó üzletemberek kapcsolati hálója is tovább erősödhet. Bár a felső vezetői tréningek már elindultak, az MBA- és az egyetemi mesterképzés az eredeti tervekkel ellentétben nem az idén, hanem várhatóan 2016 szeptemberében kezdődik.