A Fidesz-szavazók sem hiszik, hogy gazdasági bevándorlók érkeznek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt hetek kormányzati akciói alapvetően nem változtattak a magyar társadalom hozzáállásán a menekültekhez: továbbra is a társadalom kétharmada inkább elutasító velük szemben - derül ki a Republikon és az Ipsos felmérésőből. Szavazótáborokon belül ugyanakkor már történt mozgás: az MSZP szavazói között megnőtt a befogadáspártiak aránya a nyár elejéhez képest, míg a Jobbik és az LMP szimpatizánsai inkább elutasítóak lettek az elmúlt hónapok alatt.
A kutatást két időpontban, nyár elején és szeptember második hetében végezték, országos reprezentatív mintán.
Alapvetően nem változott a menekültek társadalmi megítélése az elmúlt hónapok során: a nyár elején mért 64 százalékhoz képest szeptember elején is a magyarok döntő többsége, 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszélyt jelentenek, így nem kellene befogadni őket. Szintén stabil azok aránya, akik szerint viszont Magyarországnak kötelessége lenne a menekültek befogadása: nyár elején és végén is a társadalom szűk ötöde gondolta így.
A fenti elutasítás ugyanakkor annak tudatában érvényesül, hogy a magyarok nem fogadják el a kormányzat által sugallt „gazdasági bevándorlók” képet: a megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a menekülthullám hátterében háború és életveszély húzódik - áll az elemzésben. Csak a választók bő negyede vélte úgy, hogy az EU-ba érkező menekültek többsége gazdasági, megélhetési okokból indult útnak. Némiképp meglepő módon ez a kormányzati narratíva csak egy szavazótáborban kapott többséget: ez pedig nem a Fideszé, hanem a Jobbiké. Egyedül a Jobbik szavazói között vannak többen, akik szerint döntően gazdasági okokból érkeztek ide a menekültek. A kormánypárti szavazók abszolút többsége ezzel szemben úgy véli: a háború elől menekülőkről van szó.
Akárcsak nyár elején, szeptemberben is jelentős eltérések vannak a menekültek megítélésében pártpreferencia szerint. Sőt, míg össz-társadalmi szinten nem nagyon láttunk elmozdulást, a pártok augusztusi aktivitása nyomán bizonyos szavazótáborokban jelentősen átalakult a menekültekről vallott vélemény. A legnagyobb változást az MSZP szavazói között látjuk, a párt szimpatizánsai szeptemberre jóval befogadóbbak lettek, mint korábban: nyár elején minden negyedik, mostanra már minden harmadik szocialista szavazó képviselte azt, hogy Magyarországnak kötelessége lenne a menekültek befogadása. Ezzel mára az MSZP szavazók – a DK szimpatizánsai mellett – a leginkább befogadáspártiak.
Elutasítóbbak lettek ugyanakkor a Jobbik és az LMP szavazói: mindkét párt esetén azt látjuk, hogy a nyár elején még köztes álláspontot választók mára inkább a befogadással szemben foglalnak állást. Ennek köszönhetően a Jobbik mostanra megelőzte elutasításban a Fideszt is: a június-július fordulóján készített mérésben 71 százalékuk vélte úgy, hogy a menekültek veszélyt jelentenek, így nem szabad befogadni őket, szeptemberre ez az arány 83 százalékra nőtt. A Lehet Más a Politikai szavazói között szintén erősödött az elutasítás (és kismértékben csökkent a befogadás): nyár elején mintegy felük, mostanra viszont kétharmaduk utasítja el a menekültek befogadását. Az LMP szavazói így mára – a Jobbik és a Fidesz után – a leginkább elutasító politikai csoport. E két pártnál kisebb mértékben ugyan, de szintén elzárkózóbbak lettek a DK-szavazói is: 47-ről 53 százalékra nőtt azok aránya, akik veszélyt látnak a menekültekben – de fontos látni, hogy ez az arány még mindig a legalacsonyabb a pártok szavazói között. Az adatok alapján az Együtt, PM és Liberálisok szavazói a leginkább bizonytalanok a kérdés megítélésében és ez korántsem csökkent a nyár alatt, sőt: akkor negyedük, ma már viszont harmaduk nem tudott dönteni a két állítás között - áll az elemzésben.
