BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Az MNB-alelnök nem ismeri a vezetői fizetéseket

Az MNB 2012 és 2014 közti beszámolóiról, valamint adóügyi szabályokról tárgyaltak ma a parlamentről.

Másfél tucat képviselő jelenlétében kezdődött el a mai parlamenti ülés - túlságosan nem érdekli a honatyákat az MNB elmúlt három évének beszámolója. Ráadásul rögtön technikai szünettel, mivel a hangosítás elromlott; nem mintha ilyen családias környezetben nem hallanák egymást a képviselők, de az élő közvetítés nem indulhatott el mikrofonok nélkül.

A november 4-i megemlékezés után a Magyar Nemzeti Bank három éves beszámolójáról tárgyalnak a parlamentben. Az MNB 2012 és 2014 közti működéséről nyújtottak be üzleti jelentést, ezeket beszélik át a mai első napirendi pontként. A képviselők aktivitása nem volt nagy a nap legnagyobb részében, különösen a kormánypártiak vannak csendben. Az MNB beszámolójának vitája délelőtt negyed tíz óta zajlik, azóta pedig, hogy a Fidesz és a KDNP vezérszónoklata elhangzott, a kormánypártok meg sem szólaltak a vita további részében - közel három órán keresztül csak MSZP-s, nagy ritkán jobbikos felszólalókat hallgathatunk.

Matolcsy: 2013-ban új időszámítás kezdődött

Éles a határvonal a 2013 előtti és utáni jegybank közt , "2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank újra a magyar nemzet bankja" - mondta Matolcsy György jegybankelnök az MNB beszámolóinak bemutatásakor. Szerinte mielőtt ő 2013 elején megérkezett az MNB élére, a Nemzeti Bank egyetlen feladatát sem volt képes ellátni. Felidézte azt a 2012-es előrejelzést is, amely szerint az MNB 2013-ban veszteséges lett volna, pedig a tét akkor már az volt, hogy kerüljünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól. "2013. március 6-án új időszámítás kezdődött azzal, hogy a jegybankba új vezetés érkezett" - mondta a saját elnöki kinevezéséről. A munkába állása után azonban nemhogy 203 milliárd forintos veszteség nem lett, hanem 23,6 milliárd forintos nyereséggel zártak 2013-ban, tavaly pedig már közel 30 milliárdossal. Ez volt Matolcsy szerint az első jelentős példa a kormányzat és a jegybank együttműködésére. Ma árstabilitás van, pénzügyi stabilitás van, és az MNB képest támogatni a kormány politikáját - fogalmazott.

Az alapkamat csökkenése volt az elmúlt évek egyik legfontosabb jegybanki lépése - Matolcsy úgy számol, hogy évente 300 milliárd forintot takarít meg az állam emiatt, 2019-ig pedig az 500-600 milliárd forintos éves szintet is sikerülhet elérni. A növekedési hitelprogramról is hosszan beszélt: a magyar foglalkoztatásbővítést segíti szerinte az, hogy 27-28 ezer mikro-, kis- és középvállalat jut ehhez a forráshoz. Ezt képes egy jegybank elérni, ha monetáris fordulatot hajt végre és együttműködik a kormánnyal.

Elérték azt is, hogy a jegybank helyett állampapírok felé forduljon a finanszírozás, most pedig arra látnak lehetőséget, hogy a piaci hitelezés is fellendüljön - tette hozzá.

"Egy jegybanknak horgony kell", márpedig 2013 márciusa óta egyetlen ilyen horgony van, a középtávú inflációs célkövetés - fogalmazott. Szerinte ez azt mutatja, hogy az MNB konzervatív és felelős.

Pozitívumként említette azt is, hogy a jegybankba integrálták a pénzügyi felügyeletet. Mint mondta, a korábban 14-15 év alatt felhalmozott csalárd működés eredményétől sikerült megtisztítani a gazdaságot.

Matolcsy úgy számol: az MNB programjai az elmúlt másfél évben a GDP-növekedés felét adták ki.

Az elnök szerint "az MNB visszatért arra a pályára, amely egy felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybank pályája". Visszatértek ahhoz a politikához is, hogy "közpénzből közvagyont épít a közjó érdekében" - ez a közjó pedig Matolcsy szerint az oktatási rendszer megújulása. A támogatási programokat a kormánnyal egyeztetve, a kormánnyal egyetértésben hajtották végre - ismerte el. Az MNB aktívan válaszolt a kormány kérésére - mondta a tegnapi bejelentésről is, amikor új programot mutattak be a növekedésért. A kormány felkérésére a Magyar Nemzeti Bank képes volt egy olyan programot kidolgozni, amellyel a magyar gazdaság képes lehet a régió leggyorsabban bővülő gazdaságai közé tartozni - mondta.

Fidesz: az MNB nélkül ma ott tartanánk, mint a görögök

Bánki Erik a gazdasági bizottság nevében a pénzügyi stabilitást és a történelmi alacsony szinten lévő alapkamat jó hatásait, valamint a kormányzati gazdaságpolitika támogatását dicsérte. Később már a Fidesz vezérszónokaként a görög helyzettel hasonlította össze a magyart - szerinte a kormány és az MNB politikája nélkül valahol ott tartanánk most, mint a görögök.

MSZP: elég az öntömjénezésből

Burány Sándor MSZP-s vezérszónok persze már nem volt ennyire optimista, szerinte az derült ki a legvilágosabban az elmúlt években, hogy kik Matolcsy György kedvenc festői, most viszont egy másik műfajra váltott, a beszámolóval szabadverset rögtönzött. Az sem tetszett neki, hogy az "önelégült, öntömjénező" beszámoló után Matolcsy elment az ülésről, csak az alelnökét hagyta bent. Pedig az elmúlt évek eredményei alapján nagyobb szerénység kéne Burány szerint, a világ nem nagyon becsüli meg a magyar gazdaságpolitikát - mondta. A versenyképességünk romlott, még csak reménykedünk, hogy kikerülhetünk a bóvliból, amibe 2010 után kerültünk, az MNB nyeresége pedig csak a forint gyengítésének eredménye - sorolta. Szerinte ha már van nyereség, akkor azt másra is lehetne használni, mint ingatlan- és műkincsvásárlásokra. Ezen kívül a "matolcsyzmus oktatására" másfélszer annyit költenek, mint amennyivel a teljes magyar felsőoktatást támogatják. Az sem csípi a kormánypártiak szemét szerinte, hogy az MNB sok vezetője különböző kuratóriumi tagságokkal sokkal többet keres a rendes jegybanki fizetésénél. A vita jelentős részében szinte csak szocialista képviselők szólaltak fel - gyakran felemlegették a jegybanki költekezést, valamint a brókerbotrány kezelését is. ("Hogy nem vették észre a magas kamatokat, amikor nálam nagyobb számokkal vannak kiírva az utcán a Quaestor-irodákra?" - kérdezte Szakács László a vitában.)

KDNP: az elnököt igenis lehetett kérdezni

Hollik István (KDNP) tartotta a nap legrövidebb vezérszónokiját, alig nyolc percet beszélt, ennek jelentős részében pedig az ellenzéki kritikákkal foglalkozott. Azt válaszolta az ellenzékieknek, akik azt kritizálták, hogy Matolcsy a vitaindítója után elment a parlamentből: már korábban, a bizottsági meghallgatáson lehetett kérdezni őt.

Jobbik: Matolcsy zsebpénzként bánik a százmilliárdokkal

Volner János a Jobbik nevében azzal kezdte: a jegybank is 14 hónapon keresztül felügyelőbizottság nélkül működött, ami miatt a kormány az ellenzékre próbálta hárítani a felelősséget. Ő is pellengérre állította a "pofátlanul magas" fizetéseket. A jegybank működési költségei a háromszorosára emelkedtek az elmúlt években, ezt szerinte nem magyarázza az sem, hogy az MNB-t összevonták a PSZÁF-fal, Matolcsy pedig más indoklást nem adott. Kitért az árfolyamokra is: mint mondta, sem a kormány, sem az MNB nem ismerte fel a kockázatot, amit a frank árfolyamának elszállása jelentett. Ami a kastélyvásárlásokat illeti, szerinte az MNB jelentős szereptévesztésben van, amikor "Matolcsy György zsebpénzeként bánik több százmilliárd forinttal". A brókerbotrányt ő is felemlegette: szerinte a kormány, az MNB és a korábbi PSZÁF vezetését terheli a felelősség azért, hogy nem vették észre a csalásokat időben.

LMP: hihetetlen kockázatok

Matolcsy György elszabadult hajóágyúként navigálta a jegybankot - fogalmazott Schiffer András. Az LMP frakcióvezetőie is azt emelte ki: hónapokon át működött felügyelő-bizottság nélkül az MNB. A jegybank által követett monetáris politikát a zöld párt helyesnek tartja, nem az erős forintot kell visszasírni - közölte. A baj szerinte ott van, hogy hiába vannak nagy problémák a globalizálódó gazdasággal, Európa-szerte szent tehén a demokratikus intézményektől független monetáris politika. A lazítás politikája szerinte jó, minden más azonban, ami az MNB-nél történik, "hihetetlen kockázatokat rejt Magyarország számára". Túl sokba kerül az adófizetőknek a műkincskereskedelem és a kastélyvásárlás - mondta. Matolcsy György szerinte "helyesen vette észre, hogy a magyar közgazdasági képzésben kizárólagos szerepe van a neoklasszikus, neoliberális oktatásnak", szerinte is szükség volna arra, hogy a közgazdasági képzésben Stiglitz vagy Pikkety gondolatairól tanuljanak, ám ehhez az kellett volna, hogy Matolcsy ne jegybankelnöknek, hanem a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának jelentkezzen.

MNB-alelnök: látványosak a sikerek, nem érdekesek a bérek

A jegybank részéről Nagy Márton alelnök maradt bent az ülésteremben, miután Matolcsy elment, így az ő feladata volt válaszolni a kritikákra. Úgy vélte, abban nem lehet vita, hogy a növekedés elősegítése az MNB feladata, ezt pedig a rekordalacsony alapkamattal tudják elérni. Az állampapírhozamok sem voltak soha még ennyire alacsonyak, szerinte ez is a lakosságot és a vállalatokat segíti. "Ebből adódóan szerintem nagyon tiszta, hogy a jegybank milyen sikereket ért el" - mondta. Azt is hibás megállapításnak tartja, hogy az nhp alig járult volna hozzá a GDP-növekedéshez, ő 1 százalékos segítéssel számolt, további 1 százalékossal pedig a kamatcsökkentés miatt.

Az MNB és az NGM közt nincs vita arról, hogy hogyan lehetne ösztönözni a vállalati hitelezést, amikor pedig szakmai egyet nem értés volt, azt a média felfújta - állította.

Ami a jegybanki béreket illeti: 2013 óta negyedével csökkent a vezetői posztok száma. "Itt voltak számok a vezetői fizetésekkel kapcsolatban, én ezeket a számokat nem ismerem" - lepte meg az alelnök a képviselőket. Szerinte azonban igazán a bértömeg számít, az pedig csökkent.

Adószabályokat is átírnak

Ezután az adó- és más közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvény módosításával folytatták a munkát. A kormányzati indoklás szerint nagyrészt az uniós jogot ültetik át a magyar rendszerbe. Hornung Ágnes államtitkár arról beszélt vitaindítójában: további cél az adóbevételek növelése és a nagyobb átláthatóság. Változik a játékadó szabálya is: az online kaszinókra 15 százalékos többletadót kell befizetni akkor, ha az online kaszinó bevétele magasabb, mint ugyanannak a tulajdonosnak a nem online kaszinójáé. Az automatikus információcseréhez kapcsolódó törvényeket is átírják - különösen fontos megteremteni az európai országok adóhatóságai közti gyors információcsere lehetőségét.

Mesterházy Attila az MSZP nevében arról beszélt: az adócsalás elleni nemzetközi fellépés valóban magyar érdek is, ha ezen a ponton be is fejeződne a törvény, akkor a pártja is támogatná. Csakhogy szerinte a kormány célja a szerencsejáték szabályainak átírásával Andy Vajnát versenyképesebbé tenni - arra terelnék a felhasználókat, hogy ne külföldi online kaszinókban játsszanak, hanem Vajnáéiban. A jobbikos Volner János is azt mondta: amikor még nem volt képviselő, nem gondolta volna, hogy a kormány ennyire gyakran hozza be a parlamentbe a saját barátaira írt törvényeket. Ezt már nem lehet bűncselekménynek nevezni, hiszen törvénybe írták - tette hozzá.

Alapvetően technikai ez a módosítás, különösebb változást nem okoz a szerencsejáték adózási rendszerében - válaszolt Hornung Ágnes. Az államtitkár szerint a cél az, hogy megfelelő adóbevételeket alakítsanak ki a szerencsejáték kapcsán is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek