Korteskörúton Cameron - Elbizonytalanodtak a brit üzleti körök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAggasztóan szűkül üzleti körökben annak a támogatottsága, hogy az Egyesült Királyságnak benn kellene maradnia az Európai Unióban. A Deloitte legfrissebb felmérése szerint a FTSE 350-ben szereplő cégek, illetve más nagy, magántulajdonban levő vállalatok pénzügyi igazgatóinak a 62 százaléka volt az EU-tagság mellett 2015 negyedik negyedévében. Ez önmagában elég erős arány, ám a tavalyi második negyedévben még 74 százalékban feleltek igennel a tanácsadó cégnek, e szerint egyre nő azoknak a száma, akik a válaszadás előtt meg akarják várni, milyen eredménnyel járnak David Cameron tárgyalásai.
A brit kormányfő a héten folytatja az országának uniós tagságáról szóló roadshow-t: tegnap este Angela Merkel német kancellárral, illetve a CSU vezetőivel találkozott egy bajor fürdőhelyen, ma pedig Orbán Viktorral egyeztet Budapesten, várhatóan azokról a feltételekről, amelyeket eredetileg a tavaly decemberi EU-csúcson kellett volna megvitatni. Cameron november elején négy pontban foglalta össze, milyen reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy országának EU-ban maradása mellett kampányoljon, ezek közül a versenyképesség növelése, a bürokrácia csökkentése ütközhet a legkisebb ellenállásba. Nehezebb ügy, de voltaképp csak a status quót rögzítené, hogy az Egyesült Királyságra ne vonatkozzék a „mindig egyre szorosabb unió” elvárása. A baj az, hogy ehhez alapszerződést kell módosítani, csakúgy, mint ahhoz, hogy végleg kívül lehessen maradni az eurón, és ne csorbuljanak az ezt választó tagországok érdekei.
A negyedik pont az igazán komoly viták forrása, ez ugyanis sérti az EU egyik alapelvét, a szabad munkavállalást. Cameron javaslata szerint az uniós országokból érkező munkavállalók négy évig nem vehetnék igénybe a szigetországban a szociális ellátásokat, beleértve a külföldön élő gyerekek utáni családi támogatást. Ezzel a brit kormányfő nyilvánvalóan a már nem is olyan új tagországokból érkező bevándorlók hullámát akarná csillapítani, de a korlátozást a régiek is azonnal elutasították, beleértve az EU meghatározó országait is.
A többség a kilépésre szavazna
Az ORB ma közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 21 százaléka még bizonytalan, 43 százalékuk azonban az EU elhagyása mellett voksolna a brit referendumon, és csak 36 százalékuk maradna. A bizonytalanokat kiszűrve a britek 54 százaléka szavazna a kilépés mellett, szemben az egy évvel ezelőtti 51 százalékkal – idézte a Reuters.Olyan változásokról tárgyalok, amelyek a brit lakosság aggályaira reagálnak, de ezek a változások hasznára válnának az egész EU-nak, és Németország segíthetne előremozdítani ezeket. Így foglalta össze Angela Merkellel tegnap folytatott tárgyalásai lényegét David Cameron a legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild hasábjain. Azok a gondok, amelyeket meg akarunk oldani, Németországnak és a többi uniós partnereinknek is a gondjai - tette hozzá Cameron.
A leginkább vitatott brit felvetésről, az uniós munkavállalók szociális ellátásának korlátozásáról Cameron kifejtette: meg akarják akadályozni, hogy valaki úgy vegyen ki a szociális rendszerből, hogy még nem is járult hozzá. Németországhoz hasonlóan Nagy-Britannia is hisz a szabad munkavállalás alapelvében, de ez nem jelentheti azt, hogy minden ellátást lehet követelni már az első naptól kezdve.
Merkel a Cameronnal elköltött vacsora előtt azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a következő hetekben olyan csomagot tudjanak összerakni, amely lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon, de a végső döntést természetesen a brit polgároknak kell meghozniuk. Azóta a színfalak mögött alkudoznak arról, milyen ellenjavaslattal lehetne előállni a február közepi EU-csúcson ahhoz, hogy azt Cameron is arcvesztés nélkül elfogadhassa, és az alapszerződéssel is össze lehessen egyeztetni. Akármilyen döntés születik, az uniós bürokrácián is időben át kell mennie, márpedig a tagságról szóló brit népszavazást 2017 végéig meg kell rendezni, sőt a kormányfő szeretne már idén túlesni rajta. Felmerült már, hogy négy helyett három évre szóljon a korlátozás, legújabban a CSU 12 hónapra tett javaslatot. Az időbeli módosítgatás azonban nem oldja meg azt a problémát, hogy egy uniós országban megcsonkítanák az összes többiből érkezők jogait – a decemberi EU-csúcs előtt olyan vélemények is elhangzottak, hogy csak olyan korlátozást lehet elfogadni, amelyik mindenkire és minden országra vonatkozik. Van, aki különalkuval próbálkozna: Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter állítólag azt várná el ellentételezésként, hogy a britek támogassák a NATO erősebb ottani jelenlétét – legalábbis ezt idézte tőle a hét elején a Reuters egy interjúban, amely azonban a tárca későbbi nyilatkozata szerint nem helytálló információkat tartalmazott.
Olyan változásokról tárgyalok, amelyek a brit lakosság aggályaira reagálnak, de ezek a változások hasznára válnának az egész EU-nak, és Németország segíthetne előremozdítani ezeket. Így foglalta össze Angela Merkellel tegnap folytatott tárgyalásai lényegét David Cameron a legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild hasábjain. Azok a gondok, amelyeket meg akarunk oldani, Németországnak és a többi uniós partnereinknek is a gondjai - tette hozzá Cameron.
A leginkább vitatott brit felvetésről, az uniós munkavállalók szociális ellátásának korlátozásáról Cameron kifejtette: meg akarják akadályozni, hogy valaki úgy vegyen ki a szociális rendszerből, hogy még nem is járult hozzá. Németországhoz hasonlóan Nagy-Britannia is hisz a szabad munkavállalás alapelvében, de ez nem jelentheti azt, hogy minden ellátást lehet követelni már az első naptól kezdve.
Merkel a Cameronnal elköltött vacsora előtt azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a következő hetekben olyan csomagot tudjanak összerakni, amely lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon, de a végső döntést természetesen a brit polgároknak kell meghozniuk. -->
