Évente több ezer élet a tét

A jövő év közepétől országosan elérhető, és központilag szervezett lesz az 50–70 közötti korosztály számára a kétlépcsős vastagbélszűrés. Ehhez előbb egy székletvizsgálatot végeznek el, majd ha az problémát jelez,  vagyis vért mutatnak ki belőle, tükrözés következik. Ettől azt várják, hogy 10 év alatt felére csökken a rákos esetek száma.

A vastagbélrák kezelésére 22,5 milliárd forintot költött az egészségbiztosító 2014-ben, ez több mint kétszeres növekedés a 2001-es 10 milliárd forint körüli összeghez képest. Jelenleg tízezer új beteget fedeznek fel évente és közülük minden második meg is hal, mert túl későn megy orvoshoz. Ezt lehetne megelőzni a szűréssel.

„A vastagbélrák viszonylag lassan 5-10 év alatt fejlődik ki. Hosszú ideig, csak olyan rákmegelőző állapotok vannak a bélrendszerben, amelyek jól operálhatóak.  Ez tehát azt jelenti, hogy ha időben, a korai szakaszban történik a tükrözés, azzal nemcsak felfedezni, de meg is lehet gyógyítani a beteget azzal, hogy megelőzzük a daganat kifejlődését – mondta Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centumának vezető főorvosa. -  Tíz évente elég egy ilyen vizsgálat, tehát egy embernek legfeljebb háromszor van szüksége erre élete során. Azzal pedig, ha az 50 év feletti lakosság csak tízévente egyszer elmenne egy béltükrözésre, évente 4000 élet megmenthető lenne hazánkban. A mostani program is nagy előrelépés, de a leghatékonyabb módszer a tükrözés. ”
 
Évente hat vizit a nyugalomért
A szakemberek az emlő, a méhnyak és a vastagbél szűrés mellett még a prosztata szűrőprogram bevezetését tartanák fontosnak a daganatos betegségek megelőzésére és az érrendszeri szűrés vizsgálatait a nagyszámú szív és érrendszeri betegség miatt. Aki tudatos, persze népegészségügyi programok nélkül is sokat tehet az egészségéért. A megfelelő életmód mellett ennek része az is, hogy nemcsak a betegségek kezelése miatt, hanem a megelőzés érdekében is orvoshoz fordul. Évente egy háziorvosi rutin, vérnyomás, vércukorszint és EKG vizsgálattal, évi egy laborvizsgálat, egy szájüregi vizsgálat, egy bőrgyógyászati és egy nőgyógyászati szűrés, 40 év fölött, férfiaknál két évente prosztata, nőknél emlő vizsgálat, öt-tíz évente pedig egy vastagbél tükrözés lenne az a menetrend, amivel nyugodt lehetne az egészsége felől egy ember. Aki régóta sokat dohányzik, vagy ismert alkohol- vagy májbetegsége van, azok számára ugyancsak ajánlott évente egy szűrővizsgálat.
 
Az esetek fele megelőzhető lenne
Mivel egyre többet tudunk arról is, hogy mi az oka és hogyan fejlődik ki egy daganat, a megelőzés is egyre eredményesebb. Ma a világban az új rákesetek körülbelül 15-20 százaléka fertőzés eredménye. Ismert, hogy a Helicobacter pylori baktérium a gyomorrák, a Hepatitis B és Hepatitis C vírusok a májrák, a HPV pedig a méhnyakrák kockázatát növeli. Ezeket mind időben szűrni lehet, vagyis nemcsak időben felismerhető, de meg is lehet előzni a betegséget. Feltétel persze, hogy többen járjanak szűrésre. Azokban az országokban, ahol ez időben és tömegesen megtörténik, akár 60 százalékos gyógyulási arány is lehetséges az összes daganatos betegséget figyelembe véve.

„A szűrővizsgálatokat tekintem a magyar onkológiai ellátás legnagyobb kihívásának, mert ezek még mindig csak nagyon hiányosan valósulnak meg nálunk – mondta Bodoky György. - Azt mondhatjuk, hogy az emlőszűrés szépen halad, jelenleg már 45 százalékos a megjelenési arány, de nézhetjük úgyis, hogy a nők több mint fele még mindig nem megy el és a kívánatos 65-70 százalékos részvétel lenne és mégis, már így is kimutatható az eredménye. A méhnyakrák még könnyebben szűrhető, minden egyes haláleset kivédhető lenne. Azokban az országokban, ahol a nők rendesen eljárnak rákszűrésre, évente 1-2 nő hal meg ebben a betegségben, ezzel szemben nálunk évente 500-an.”
 
Aki nagydohányos, nézesse meg magát!
A legtöbb daganatos halálesetért, a tüdőrák felelős nálunk. A statisztikai adatok szerint 1945 óta az ilyen megbetegedések száma tízszeresére nőtt hazánkban. Ezért elsősorban a dohányzás a felelős, 10 tüdődaganatos beteg közül 9 dohányzik, vagy dohányzott. Sokan nem is értik, hogy akkor miért nem kötelező szűrővizsgálat már Magyarországon a tüdőszűrés?

„A tüdőszűrést, egy fertőző betegség, a TBC kiszűrésére vezették be Magyarországon és ez a vizsgálati módszer nem is alkalmas a tüdődaganat kiszűrésére – mondta Kerpel Frónius Anna, a Korányi Kórház főorvosa. – Azzal az ernyőfényképpel, ami tüdőszűrés alkalmával készül, nem lehet olyan stádiumban felfedezni a daganatos elváltozást, ami a gyógyítás szempontjából még idejében van. Amerikában és Hollandiában azonban már kutatásokkal bizonyították, hogy alacsony dózisú CT-vel, a gyógyítható méretű daganatokat is ki lehet mutatni, ezért az 50 fölötti nagydohányosoknak azt javasoljuk, hogy ilyen vizsgálatra menjenek. Több kórházban is létezik erre program hazánkban, amire csak be kell jelentkezni, és ingyenesen elvégzik a vizsgálatot.”

2003 óta csak a kockázatos munkakörökben dolgozóknak és ott kötelező a tüdőszűrés, ahol 100 ezer lakosra több mint 25 tbc-s beteg jut. A megyék többségében így mindenki maga döntheti el, hogy elmegy-e a vizsgálatra vagy sem. A tapasztalat szerint amióta önkéntes alapon lehet részt venni, nagyon kevesen mennek el tüdőszűrésre.
 
Ha nincs rá pénze, szánja rá az idejét
Az egészségi állapot felmérést, és a betegségek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokat sajnos nem finanszírozza a társadalombiztosítás. Szűrés céljából, ingyenesen jelenleg csak három évente a méhnyakrák és a két évenkénti emlőszűrést végzik el. A vastagbél szűrése jövő évtől lesz így elérhető. A többi szűrővizsgálatért fizetni kell és magán úton lehet hozzájutni. Ha valakinek azonban panasza van, vagy tudja hogy a családjában több generációban is előfordult valamilyen daganatos, krónikus vagy más betegség, kérhet beutalót szakrendelésre a háziorvosától. Igaz, ezekre a vizsgálatokra rendszerint heteket kell várni és csak munkaidőben végzik el, de fizetni nem kell érte. Azt is érdemes tudni, hogy évente öt napot igazolni lehet a munkahelyeken, a rendeléseken pedig adnak is orvosi igazolást, így szabadságot sem kell kivenni azért, hogy valaki elmenjen egy szűrésre.

Az orvosok arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos szűrésekért ki sem kel mozdulni otthonról. Önvizsgálattal ellenőrizni lehet a száj, a mell, a herék és a bőr esetében az elváltozásokat. Minél jobban ismerjük ugyanis a testünket, annál előbb felfedezzük a legkisebb gyanús változást is, amivel még időben mehetünk orvoshoz.
 
Érrendszeri szűrés jogosítványhoz, nyugdíjazáshoz
Csiba László, a dereceni Neurológiai Klinika intézetigazgató egyetemi tanára szerint hazánkban nemcsak az gond, hogy kevesen mennek szűrésekre, de az is alapvető probléma, hogy akik mennek, azok pont azok, akik tudnak a betegségükről, vagy jó eséllyel rendben van az egészségük, de egészségtudatosak vagy anyagilag megengedhetik maguknak az ellenőrzéseket és éppen azok nem mennek szűrésekre, akiknek legjobban kellene.

„Szív és érrendszeri megbetegedések miatt hal meg a legtöbb ember Magyarországon – mondta Csiba László. – Az összes haláleset fele érbetegségek miatt történik. Éppen ezért lenne fontos, hogy az emberek minél előbb tudjanak arról, ha veszélyeztetettek, mert cukorbetegségük van, magas a vérnyomásuk, rossz a koleszterin szintjük, rossz a vesefunkciójuk. Ezek egy vérvétellel és egy vérnyomás ellenőrzéssel kideríthetők, sokan mégsem tudnak a bajról és annyira elhanyagolt állapotban kerülnek orvoshoz, hogy az éveket vesz el az életükből. Az is megoldás lehetne, ha nagy tömegek életébe, észrevétlenül be lehetne csempészni ezeket a vizsgálatokat. Az egyik ilyen lehetőség, a jogosítvány hosszabbítása, amit 50 év fölött, egy kibővített vizsgálathoz lehetne kötni. Ennek keretében sok olyan ember is részt venne egy komoly szűrésen, aki önkéntesen nem menne el egy ilyen laborvizsgálatra. A másik nagy lehetőség az lenne, ha minden nyugdíjba vonuló ember kapna egy ingyenes egészségügyi szűrőcsomagot, aminek a része lehetne a laboron és a 24 órás vérnyomás ellenőrzésen kívül, egy EKG és egy nyaki ultrahang vizsgálat is. Ez azért lenne lényeges, mert kezeletlenül, ebben az életkorban kezdődik a legkomolyabb állapotromlás.”
 
Reklámkampánnyal sokkal jobban menne
Bodoky György szerint a szűrésházak bevezetése is sokat lendíthetne a helyzeten. Ha kialakítanának olyan létesítményeket, ahol egy helyen, akár munkaidő után is, egymást követően elvégeznék az összes szükséges szűrővizsgálatot, bizonyára nagyobb lenne a részvétel. Bodoky szerint, ha megfelelő felvilágosítás lenne ezekről a vizsgálatokról, a jelentőségükről és egy divatos, ütős reklámkampány kapcsolódna az egészségügyi szűrésekhez sokkal nagyobb sikert lehetne elérni ezen a téren.

„Levelet írni az érintetteknek, ami gyorsan elkeveredik és teljesen szokványos és szabványos, az kisebb eséllyel mozdítja meg bárkit, mintha ismert emberek, esetleg ismert gyógyult rákbetegek beszélnek a személyes történetükről – mondta Bodoky György. – Jól ismert, hogy amikor II. János Pál pápa nyíltan beszélt a vastagbélrák betegségéről, utána ugrásszerűen jelentkeztek az emberek szűrésre Olaszországban. Németországban az után lett tömeges a szűrés, amikor a Burda család egyik fiatal tagja ebben a betegségben halt meg és média kampányt indítottak a szűrés fontosságáról. Ma már nem a 80-as években bevált módszerekkel kommunikálnak az emberek, ezért nem is azokkal a módszerekkel lehet utolérni őket.”
 
Évente mínusz kétezer haláleset
A témában készült felmérés szerint az aktív korúak között 37 százalékban vannak olyanok, akik úgy vélekednek, hogy sokkal többet kellene foglalkozniuk a megelőzéssel, szűréssel, de ehhez nincs elég idejük és információjuk. Az átlagnál jobban érzik a szűrés fontosságát, a budapestiek, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek, éppen azok akik közül többen is járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra. A felmérésben résztvevők több mint fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor és állapot szerint fontos vizsgálatokat és jobban megérthetnék, hogy melyik miért fontos. Ez az egész társadalom és a gazdaság számára is komoly jelentőséggel bír. Ha Magyarországon a lakosság legalább 70 százaléka részt venne csak az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, 5-7 éven belül évente mintegy 1.500-2000 életet lehetne megmenteni az idő előtti halálozástól.