A Financial Times felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az idei tusnádfürdői találkozón megállapította: az EU elveszítette globális szerepét és regionális tényezővé vált, amely képtelen megvédeni saját polgárait és külső határait.
A Financial Times írása szerint a 2004 óta uniós taggá vált egykori kommunista országok vezetői közül Orbán Viktor bírálja a leghangosabban az EU-t, de nincs egyedül. Várható lenne, hogy ezek az országok, amelyek évente eurómilliárdokat kapnak az EU-tól, és gazdasági növekedésük hajtóereje a hozzáférés az unió egységes piacához, Brüsszel lelkes biztatói legyenek, ám egyesek közülük nem azok. Nyugat-európai és brüsszeli illetékesek attól tartanak, hogy Magyarország és Lengyelország - amelyeket egyaránt a politikai és a médiaszabadság aláásásának vádja ért - az EU fennhatóságának meggyengítésére használhatja fel a jelenlegi helyzetet, és az európai értékekről alkotott saját, konzervatívabb elképzeléseit tolja előtérbe - áll a Financial Times cikkében.
A magyar miniszterelnök harcias beszédmódja - amelyhez Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke is csatlakozik - még a többi visegrádi országot és szövetségeseiket is megdöbbentette - áll a cikkben. A Financial Times idéz egy vezető beosztású szlovák illetékest, aki szerint Magyarország és Lengyelország "egyre inkább radikalizálódik". A név nélkül idézett szlovák tisztségviselő szerint Visegrád nagyon hasznos fórum, de "mind nagyobb távolságot kell tartanunk Budapesttől és Varsótól, amelyek retorikája nem igazán hasznos".
A Financial Times kitér a kvótareferendumra is, megállapítva, hogy az uniós kvótaelképzelés mára "gyakorlatilag kimúlt", és így a népszavazási kérdés is okafogyottnak tűnik, ám a referendum alkalmat teremtett egy "virulens migránsellenes - és ennek kiterjesztéseként EU-ellenes - plakátkampányra" Magyarországon.
