Építőiparban dolgozik a hőségben, vagy a földeken? Súlyos kockázatokat tártak fel a szakértők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unióban már minden ötödik munkavállaló van kitéve rendszeresen magas hőmérsékletnek a munkahelyén, így a klímaváltozás következtében egyre súlyosabbá váló hőhullámok az egyik leggyorsabban növekvő munkavédelmi kockázatot jelentik. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerint hőség idején különösen veszélyeztetettek a szabadtéren vagy a forró, zárt munkakörnyezetben dolgozók – írja az Euronews.
A mezőgazdaság és az építőipar áll a frontvonalban, ami a hőséget illeti
A legnagyobb hőterhelés a mezőgazdaságot és az építőipart érinti.
Az Eurofound 2024-es felmérése alapján a mezőgazdasági dolgozók 68, az építőiparban dolgozók 52 százaléka tölti munkaidejének legalább negyedét magas hőmérsékletnek kitéve. Az iparban és a közlekedésben dolgozók harmadát is hasonló mértékben érinti a probléma. A hőhatásnak kitett munkavállalók aránya 1995 óta 13 százalékról 21 százalékra emelkedett.
A foglalkozások között is jelentős különbségek vannak:
- A leginkább érintettek a képzett mezőgazdasági munkások, akiknek 72 százaléka dolgozik rendszeresen nagy melegben.
- Őket a szakmunkások, a gépkezelők és az egyszerű fizikai munkát végzők követik.
Ezzel szemben a vezetők, irodai dolgozók és szellemi foglalkozásúak jóval ritkábban találkoznak ilyen körülményekkel.
A hőség a férfiakat nagyobb arányban érinti, mint a nőket, mivel a legkockázatosabb ágazatokban főleg ők dolgoznak. A felmérés szerint a férfiak 34, míg a nők 18 százaléka van rendszeresen kitéve magas hőmérsékletnek. A veszélyeztetettek között sok a szezonális munkás, a bevándorló és önfoglalkoztató munkavállaló, akik gyakran gyengébb munkajogi védelemben részesülnek.
A tartós hőség nemcsak egészségügyi kockázatot jelent, – kiszáradást, hőkimerülést, hőgutát, valamint a szív- és légzőszervi betegségek súlyosbodását okozhat – hanem növeli a munkahelyi balesetek esélyét is, mivel rontja a koncentrációt és a reakcióidőt. Az egyes foglalkozások eltérő veszélyekkel szembesülnek:
- a mezőgazdaságban nő a kullancsok és allergének okozta kockázat,
- az építőiparban a sűrűn beépített, városi területek fokozzák a terhelést,
- míg a mentőszolgálatok dolgozói gyakran a legszélsőségesebb körülmények között végzik munkájukat.
A gazdasági következmények is egyre jelentősebbek
Az Allianz Trade szerint 30 Celsius-fok felett a termelékenység visszaesése jelentősen felgyorsul, különösen az építőiparban és a mezőgazdaságban, ahol a munkát sokszor a legmelegebb órákban fel kell függeszteni. Emellett nőnek a hűtési költségek az iparban, fennakadások jelentkeznek a közlekedésben, és az energiarendszerre is nagyobb nyomás nehezedik a megnövekedett hűtési igény miatt. A mezőgazdaságot a hőség és az aszály a terméshozamok csökkenésén és az élelmiszerárak emelkedésén keresztül is sújtja.
A hőhullámok miatt több európai ország már szigorította a munkavédelmi előírásokat:
- korlátozzák a szabadtéri munkavégzést a legforróbb órákban,
- rövidítik a műszakokat,
- valamint kötelezővé teszik az ivóvíz, az árnyék és a pihenőidő biztosítását.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség ugyanakkor uniós szintű, kötelező szabályozást sürget, amely maximális munkahőmérsékletet, fizetett hűtési szüneteket és garantált ivóvízellátást írna elő a munkavállalók védelme érdekében.
